„Bejártam a szamárlétrát” – Zwack Sándor őszintén vallott gyermekkori nehézségeiről és édesapjával való kapcsolatáról
Zwack Sándor gyermekkorát igazi olasz kisfiúként élte Firenzében, pedig édesapja magyar, édesanyja brit, dadusa pedig német volt. Magyarul kamaszkoráig egy szót sem beszélt, így sok nyelvi nehézséggel kellett megküzdenie, amikor 14 éves korában Magyarországra költözött a család.
„Ne érezd magad kiváltságosnak, neked kell megküzdened a dolgokért, ebben a szellemben nevelt az apám”
Sztárok, tudósok, elismert szakemberek és közéleti személyiségek beszélnek az UNICEF Magyarország hetente új adással jelentkező produkciójában arról, hogy milyen korai élmények, körülmények, kapcsolatok vagy akár traumák formálták a személyiségüket. Ezúttal Zwack Sándor, a Zwack-dinasztia hatodik generációjának tagja mesél Mészáros Antóniának gyermekkori emlékeiről, Olaszországban töltött éveiről, édesapjával való kapcsolatáról, szorongásairól, arról a nem egyértelmű útról, ahogyan a család nevével fémjelzett vállalat élére került, de mesél saját gyermekeiről, a család fontosságáról és azokról a kőbe vésett elvekről is, amelyeket apjától tanult és szeretne továbbadni a fiainak is.
„Ne érezd magad kiváltságosnak, neked, magadnak kell megküzdened a dolgokért” – ez volt apám alaptétele. Bejártam a szamárlétrát legalulról a szakmámban is: Londonban kezdtem egy borkereskedőnél targoncásként. Ötkor keltem, hatkor már a munkahelyemen voltam. Nem kaptam az apámtól pénzt, négy olasszal éltem együtt, egy kis lakásban. Volt, amikor mérges voltam rá, de ma már értem, miért csinálta és ugyanezt az utat fogom követni a saját gyerekeimmel is, mert úgy látom, ez a helyes.”