Mire jó a szappan?
Ma már a tusfürdők, habfürdők miatt háttérbe szorult szappan még mindig különös élményt kelt a használói között. Bár ma már nem nincs akkora piaca és úgy tűnik, hogy egyre inkább kimegy a divatból, azért sokan visszakanyarodnak hozzá.
Liebeg német kémikus szerint„Valamely nép kultúrájának legbiztosabb mértéke a szappanfogyasztás nagysága” – ez azonban csak részben igaz. A görögök és rómaiak a inkább bizonyos földfajtákat, alkáli tartalmú anyagokat részesítettek előnyben, ezeket illatosították különböző olajokkal. A szappan babiloni agyagváza-feliratok tanulsága szerint már i.e. 2800-ban ismert volt, Pompei feltárásánál pedig egy egész gyár is előkerült ami folyamatosan gyártotta ezeket a tisztitó csodákat. Viszont mint iparágat Európában csak a 17. századtól jegyzik. A is használt és ismert szappankészítés, pedig az 1800-as években alakult ki és Michael Eugene Chevreul francia vegyész nevéhez fűződik.
Mikor már reneszánszát élte volna a szappan csodája, máris a fürdőszobák mélyére került és az 1900-as években szintetikus mosószerek indultak térhódító útjukra. Napjainkban újraéledni látszik a szappanfőzés hagyománya, olyannyira, hogy egyes vállalkozások üzleti fantáziát is látnak benne és szebbnél szebb illatos, és különleges darabbal látják el a piacot.
Elkészítés:
Alapszappan Hozzávalók:
500 g növényi zsír (margarin)
63 g nátrium-hidroxid
156 g desztillált víz vagy forrásvíz
1 kávéskanál illóolaj tetszés szerint
Nem teljesen veszélytelen szappant főzni, így csak a nagyon nagy vállalkozó kedvvel rendelkezőknek ajánlom. Lassú tűzön melegítsük addig a zsiradékot (zsír, margarin, méhviasz), míg fel nem olvad. Időnként megkevergetve hagyjuk 54 fokra hűlni. Míg hűl a zsiradék, a nátrium-hidroxidot keverjük el a vízben, amíg fel nem oldódik. Ennél a pontnál fokozott óvatossággal járjunk el, hiszen a reakció hőfejlődéssel jár. Lehetőleg használjunk gumikesztyűt, védőszemüveget, illetve a keletkező gőzöket ne lélegezzük be. Várjuk meg, míg ez az oldat is lehűl, majd adjuk a zsírhoz és óvatosan, sűrűsödésig kevergessük. Cseppentsük bele az illóolajokat, adjunk hozzá természetes színezőanyagokat, majd öntsük előre elkészített, kizsírozott formákba. A szappant törölközővel letakarva 24 órát hagyjuk állni, majd a formákból kiöntve és letakarva további négy hétig érleljük.
Adhatunk neki szint is, erre a célra használhatunk ételfestéket is, de kreativitásunkat előtérbe helyezve mi is számtalan variációval kísérletezhetünk: Cayenne bors = rózsaszín, kakaópor és étcsokoládé = barna, fahéj = drapp, curry por, kurkuma = sárga stb.
Szappanunkat az illóolajok mellett rózsaszirommal, gyógynövényekkel dúsíthatjuk, de kiváló bőrradírt kaphatunk, ha például kókuszreszelékkel, barna cukorral is megbolondítjuk.
A különleges, szép formájú, selymes tapintású szappan ajándékként is megállja a helyét, értékét pedig kreativitásunkkal, két kezünk munkájával növelhetjük. Akinek nincs kedve a pepecseléshez, ma már számos csodás és természetes szappant is vásárolhat, melyet gyógy- és fűszernövényekkel, kecsketejjel készítenek. Szépségük és különlegességük mellett bőrünk is hálás lesz a gondoskodásért és a jóleső lubickolást követően nem követel testápolót. A természetes anyagokból készült szappanok lágy habja nem csak tisztít, ápol is, így megfontolandó, hogy a szintetikus tisztálkodási szerek helyett ismét ezek nyerjenek teret a fürdőszobák polcain.
Oldalak
Hasonló cikkek
