Szily Nóra: Hajtott a vágy, hogy változtassak az életemen – Interjú

A népszerű újságíró leporolta pszichológus diplomáját és pár éve áthangolta hivatását.

A motiválás nem elég

Szily Nórát a legtöbben a médiából ismerik, de a közkedvelt újságíró, rádiós és televíziós műsorvezető életében már más játssza a főszerepet: inspiráló előadásokat, tréningeket tart, fejlesztéssel foglalkozik. A mai napig publikál női magazinokban és készít interjúkat is, de sokkal nagyobb örömet okoz számára, hogy eredeti szakmáját gyakorolhatja, hiszen coach-ként a pszichológiai ismereteit még hatékonyabban tudja felhasználni. A képernyős lét helyett ma már inkább mások motiválásában találta meg az élvezetet, ezért is csatlakozott szakértőként a Szakmavilág.hu szülőket célzó pályaorientációs kutatásához. Két fia által ő is szembesült azokkal a nehézségekkel, amik áthatják a gyerekek pályaválasztását, de saját bőrén is megtapasztalta milyen rugalmasnak és proaktívnak kell lennie ma annak, aki érvényesülni szeretne a munkaerőpiacon. Mert, váltott és nyert – de nem adták ingyen.

Társadalmi, családi és egyéni szinten is hirdetik az üzenetet, hogy nemcsak diplomával lehet boldogulni a magyar munkaerőpiacon, hanem szakmával is. Miért kényszerképzetük a szülőknek, hogy csak egyetemi vagy főiskolai végzettséggel lehet valaki sikeres?

Nagyon érdekes, hogy a különböző emberek mit tartanak sikernek. Amikor áthaladok az autómmal a Megyeri-hídon - ami szerintem az egyik legszebb magyar híd -, akkor mindig eszembe jut, hogy milyen jó lehet annak, akinek valamilyen formában köze van ehhez a páratlan szépségű építményhez. De ugyanez van bennem, amikor azon gondolkozom, hogy a saját kis házikómat, egy 110 éves parasztházat, milyen takarossá lehetne varázsolni, ha valaki beletenné szívét-lelkét, mesterségét. Ő boldog lenne, hogy a keze munkája tovább él, én pedig mérhetetlenül hálás, hogy köze van ahhoz, hogy a családom és a barátaim jól érzik magukat nálam a szép otthonomban. Sokat töröm rajta a fejem, hogy hova tűnt el ezeknek a szakmáknak a küldetése? Bennem felmerült, hogyan lehetne ezen változtatni. Egy fodrász, egy manikűrös vagy egy cukrász tudja és érzi, hogy a munkájával hozzájárul a te jóllétedhez, de azokon a területeken, ahol a munka szolgáltatás része helyett a végrehajtás kapja a nagyobb hangsúlyt, ott ez olykor hiányzik. Nagy szükség lenne civil történetekre, hivatásmesékre, amik picit átemelik a szakmákat oda, ahol a helyük van. Minden ilyen szegmensnek kell, hogy legyen tisztelete, de ebben még nagyon sok munka van. Mondjuk, én ebbe szívesen beleszállok.

Pályaválasztáskor sokan félnek a döntési felelősségtől, mert azt gondolják, hogy ez egy életre szóló döntés. Elég sok időt töltünk azonban a munkaerőpiacon ahhoz, hogy időről-időre más hivatásokban leljük örömünket. A te életedben ez hogyan alakult?

Ez egy érdekes folyamat volt, amikor én egyszer csak rájöttem, hogy nem képernyő-, hanem interakciófüggő vagyok. Végtelen szabadságot adott, hogy már nem televíziósként definiálom magam, hanem gondolkodó emberként. Miközben a környezetem próbált volna visszatartani, hiszen sok különböző munkám volt, én annál inkább másra vágytam. Nem értették, hogyha sikeres vagyok és szeret a közönség, miért szeretnék váltani. Elkezdtem kititrálni egy csomó gondolatot az elmúlt 25 évből, ami már nem pusztán kérdésfeltevésekkel, hanem inspiráló mondatok formájában juthat el az emberekhez. Ekkor kezdtem el előadásokat, workshopokat tartani. A pályaválasztásról és megtalálásról azt gondolom, kell hozzá egy jó nagy adag önismeret, ez az alapja mindennek. Miben vagyok jó, mire vagyok képes és felismerem ennek az ellenkezőjét is. Engem hajtott a vágy, hogy változtassak az életemen, de felmértem a kockázatokat is. A szakmai tükrömbe belenéztem, ki vagy te Szily Nóra, mit tudsz te, mik az erősségeid és mi kell még neked ahhoz, hogy méltónak találd magad arra, amit célként kitűztél önmagad számára? A bizonytalanságokat csak úgy lehet csökkenteni, ha az ember kellően kritikus és önreflexív és elegendő tudással felvértezi magát, ami a munka- vagy pályaváltással jár. Idő, erő és energia, ezt nem lehet megúszni. Én is elvégeztem sok 21. századi, modern képzést, amik abban segítenek, hogy az új területen boldogulni tudjak. Az ember önbecsülésének nagyon jót tesz, ha önmagára igent mond és nem sopánkodik azon, hogy milyen jó lenne, ha.

Évtizedeken át láthattunk a képernyőn, rengetegen szerettek téged és a gondolataid. Nem bántad meg a váltást?

Nagyon élvezem, amit most csinálok. Úgy tudtam átalakítani az életem szakmai tortáját, hogy megmaradt minden, amire vágytam. Az újságírás, ez a kis gyöngyfűzés, ami a szenvedélyem, a hobbim, szerencsésen megmaradt, egy-egy nagy interjút, talkshow-t szívesen csinálok. Közben az, hogy emberek ülnek velem szemben és azt látom, hogy eljutnak hozzájuk a gondolatok és nem érkeztem közéjük hiába, az valami teljesen új és üdítő érzés. Eszméletlen módon kering tőle bennem az endorfin és az adrenalin. Büszke vagyok arra, hogy képes voltam változtatni. Látom magamat a múló időben, ahogyan mindig vigyázok arra, hogy korszerű maradjak. Már a hitelesség a lényeg és nem a fiatalság. Most konvertálom egy más „csatornán” értékké, amit az évek alatt összegyűjtöttem. Egy maradt változatlan: továbbra is viszem a szót.

Azt mondják, hogy minél fiatalabb az ember, annál rugalmasabb. Mégis, rajtad azt látom, hogy felfrissített a változás, nem teherként élted meg.

Ha kényszerből, elbocsátás, leépítés miatt vált valaki, az nagyon nehéz. Ha saját szabad akaratából, akkor viszont az ember vére felzubog. Mondják, hogy egy életen belül több életünk van, hogy a 40-es az új 30-as, az 50-es az új 40-es. Már nincsenek olyan éles határok, így szakmát, hivatást, munkahelyet sem egy életre választunk. Nem gondolom azt, hogy mindenkinek változtatnia kell az életén, de ha az adott illető nem érzi jól magát vagy többre, másra vágyik a jelenlegi helyzeténél, akkor legalább játsszon el a gondolattal. Az nem kerül semmibe, hogy az ember önmagával szóba áll. Az út nehéz, de isteni.

A regényt egy manöken tragikus története ihlette, ami teljesen felforgatta a 80-as évek Magyarországát.

Leadfotó: facebook.com/szilynoraofficial
Fotó: Red Lemon Media

Oldalak

Szólj hozzá Te is!