A vörös grófnő, aki megtagadta származását és fellázadt az arisztokrácia ellen

129 éve látta meg a napvilágot Andrássy Katinka, Magyarország egyik legbefolyásosabb arisztokrata családjának sarja, aki a 20. századi történelem viharai között élte le kalandos életét.
Átvészelte a történelem viharait
Ahogyan arról a neve is árulkodik, gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Katinka a híres, előkelő és bámulatosan gazdag Andrássy családba született, édesanyja révén pedig a vázsonykői és zicsi Zichy család sarja volt. 1892. szeptember 21-én született Magyarország egyik legbefolyásosabb arisztokrata családjának tiszadobi kastélyában. Nagyapja az az Andrássy Gyula volt, aki a dualizmus első miniszterelnökeként, majd az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztereként vonult be a történelembe.
Édesapja, Andrássy Tivadar gróf korai halála után Katinkát és három lánytestvérét, Ilonát, Borbálát és Klárát nagybátyjuk, ifj. Andrássy Gyula, bel- és külügyminiszter nevelte fel őket, miután 1909-ben feleségül vette özvegy édesanyjukat. Rideg, ám igencsak előkelő neveltetésben részesültek: angol, francia és német nevelőnők gondoskodtak arról, hogy a nővérek a lehető legjobban elsajátíthassák a társadalmi rangjuknak megfelelő etikettet és nem utolsósorban a társasági élethez szükséges három idegen nyelvet.
Katinka ateista, ugyanakkor rendkívül tekintélytisztelő családi környezetben nőtt fel, ahol sokszor kegyetlen, nem ritkán fizikai fenyítéssel tarkított nevelési módszerek mellett, a katonásan, percre beosztott napirend volt a megszokott. Édesanyja a lányai számára engedélyezett regényekben cérnával összevarrta azokat az oldalakat, amelyekben a leghalványabb utalást is talált a testi szerelemre.
Az anyai szigort jól példázza, hogy Katinka tizenhat éves kamaszlányként, szüleivel állandó harcban állt, lázongó kislány volt, mindig hősiesebb életre vágyott. Ennek ellenére egyedül nem léphetett ki szülei jóváhagyása nélkül a Margit rakparti Andrássy-palotából. Párizsban tartózkodó anyjától, Zichy Eleonóra grófnőtől táviratban kellett engedélyt kérnie, hogy átmehessen a Lánchídon ismerősének ajándékot vásárolni. Enélkül egyetlen nevelőnő sem merte elkísérni őt, de anyja végül is megadta az engedélyt.