Ismerd meg a Valentin-nap eredetét
Sokan azért fanyalognak a Valentin-nap közeledtén, mert szerintük Amerika-majmolás az ünnep. A rosszallóknak közöljük: nem tengerentúli divatról van szó, hanem ókori keresztény gyökerekkel bír a szerelem és a szeretet ünnepe.
A hasfájósok védőszentje!
A Bálint-nap eredetileg katolikus ünnep, Szent Bálintról kapta a nevét. Valentin eredetileg a jegyesesek, a fiatal házasok és meglepő módon a hasfájósok védőszentje. Február 14-én egyfajta tavaszvárás lett úrrá az embereken: sokan időjóslásra adták ilyenkor a fejüket, és a babona szerint a lányok a temetőben járva Valentin-napkor megláthatták a jövendőbelijüket is. A Bálint-nap ugyanakkor pogány gyökerekkel is bír. Az ókori Rómában február közepén tartották Lupercus pásztoristen napját, amikor is "szerelmi sorshúzással" boronáltak egymáshoz párokat.
Szent Bálint napját 496 óta ünneplik február 14-én, ekkortól fogva tekintik Valentint a jegyesek és fiatal házasok védőszentjének. Angliában és Franciaországban már a XIV századtól hódít a Valentin-nap. A XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak a szerelmesek ezen a napon. A II. világháború után Németországban is elterjedt ez az ünnep: ilyenkor a szerelmesek virággal köszöntik egymást Bálint-napon.
A svábok is szeretik
A magyarországi németek, a svábok is kifejezetten szeretik a Valentin-napot. Ezt bizonyítja, hogy a baranyai németség templomaiban is láthatók Szent Bálint freskói. A Baranyai Töttös templomában láthatók Valentin-freskók, míg a közeli Bóly városban található az egyetlen Szent Bálint tiszteletére állított kápolna hazánkban.
Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is, vagy nyomj egy lájkot!
Fotók: hgz-bb.de, pinterest.com