4 nap a datolya és az olajfák országában - Ilyen Tunézia egy európai szemével
Egy kis kultúra
Egy aktívan töltött nyaralásból természetesen a kultúra sem hiányozhat, a fővárosban, Tuniszban szerencsére több lehetőség is nyílik a művelődésre. Érdemes megnézni a Bardo Múzeumot, amit az egykori uralkodói palotából alakítottak ki, gazdagon dekorált termeiben csodaszép mozaikok, ókori szobrok és szarkofágok várják az utazókat. Egy jó tanács: ne csak a lábad elé, hanem a fejed felé is figyelj, mert ez az a hely, ahol még a plafon sarkában is van látnivaló. Ha letudtuk a múzeumot, harapjunk egy kis szeletet Tunézia történelméből - persze, csak képletesen. Tuniszhoz közel található Karthágó ősi városa, ahol az időszámításunk előtti időkből fennmaradt büszke romok között sétálhatunk. A magányosan álló oszlopok és hatalmas faldarabok még ilyen állapotban is elképesztőek, a türkizkék tenger pedig csodás keretet ad nekik.
A Bardo Múzeumban
Karthágó romjai
Enni, enni és enni
Mielőtt elindultam volna Tunéziába, többen is figyelmeztettek, hogy vigyek pálinkát és gyomorvédőt, mert a helyi ételeket enyhén szólva is nehezen veszi be az európai gyomor. Úgy látszik azonban, az enyém vasból van, mert mindent elfogadott és szeretett. A gasztronómia tulajdonképpen nagyon egyszerű alapokon nyugszik. A helyiek sok zöldséget, halat és datolyát fogyasztanak és mindent olívaolajban készítenek el. Rendkívül népszerű előétel az apróra vágott paradicsom, hagyma és uborka keveréke, amit friss kenyérrel, rákokkal, tonhallal szolgálnak fel, de halból készül a legtöbb főétel is, ezeket általában salátával, grillezett paradicsommal, citrommal tálalják.
Ahol a legfinomabb a tradicionális menü
Hammametben két olyan étterem is van, ahol kifejezetten jól készítik a helyi specialitásokat. Gargoulette-et mindenképpen az új városrészben lévő Sheherazade-ban együnk, itt a lakomához ráadásul egy különleges táncos show is jár. A csirkés, párolt zöldséges kuszkuszért azonban menjünk el az óvárosban megbújó Chez Anchour nevű helyre.
Persze az is ínycsiklandó, ami nem úszik. Tunéziai utazásunkon mindenképpen kóstoljuk meg a tradicionális kuszkuszos csirkét párolt répával és krumplival, illetve a Gargoulette-et, az omlósra párolt bárányt. Utóbbit egy speciális agyagedényben, a föld alá temetve főzik, majd amikor kiemelik, kalapáccsal összetörik az edényt és úgy szedik tányérokra a fogást. Mivel nem vagyok édesszájú, desszertből csak egyfélét próbáltam ki, a gránátalmát, amit egy szintén „musthave” hozzávalóval, a datolyával érdemes elszemezgetni. Apropó datolya: felejtsd el azt az ízt, amit itthon megszoktál, Tunéziában ugyanis sokkal omlósabb, puhább a szárított gyümölcs, ráadásul abszolút nem édes. Piacokon kilóját már 5 dínárért megveheted, úgyhogy tankolj fel belőle!
Míg Magyarországon egy jó kávéval, Tunéziában inkább teával ér véget a lakoma, amit mentalevéllel, fenyőmagokkal vagy kissé még éretlen mandulával tesznek elénk. Én azonnal a szerelmese lettem, imádtam, hogy a lé mentolos aromája mennyire jól harmonizál a magvak telt ízével. 2-3, de van, ahol 1 dínárért is ihatsz egy pohárral.
Gyakorlati tudnivalók
Valld be, hogy meghoztam a kedvedet egy tunéziai kiruccanáshoz! Mielőtt azonban nagyban pakolni kezdenél, még figyelj egy picit: van pár gyakorlati tudnivaló, amivel érdemes tisztában lenni.
- Az első és legfontosabb, hogy a csapvizet nem tanácsos meginni, de még gyümölcsmosásra vagy fogmosásra is tilos használni. A szállodák recepcióján általában adnak ingyen palackos vizet, de a belvárosokban is tudsz venni 0,5-1 dínárért.
- Ha beülsz valahova, mindenképpen adj borravalót a pincérnek. Nejib elmondta nekünk, hogy a vendéglátós szakma itt még a szokásosnál is keményebb, az alkalmazottak túlterheltek és alulfizetettek, a 10% borravalónak azonban mindig örülnek.
- Tunézia pénzneme a dínár, de mivel nem konvertibilis, dollárt vagy eurót vigyél magaddal, amit a szállodák recepcióján átváltanak neked (1 euró kb. 2,9 -3 dínár). A legtöbb helyen egyébként lehet kártyával fizetni, de ez nem garancia, úgyhogy mindig legyen nálad valuta is.
- Szintén fontos észben tartani az időeltolódást! Ha Tunéziába érsz, egy órával vissza kell állítani az órádat.
- Ne ijedj meg, ha a szállodák, múzeumok bejáratánál átvizsgálják a táskádat, az utcákon pedig látsz néhány fegyveres őrt. A helyiek a merényletek óta nagyon ügyelnek a biztonságra, mindent megtesznek azért, hogy a turisták nyugodtan fedezhessék fel az országot.
Visszahúz a szívem
Tunéziából csak zsongó fejjel térhet haza az ember, mert annyi mindent lát, hall és érez, hogy napokba kerül, amíg feldolgozza. Én még most, jóval a hazaérkezés után is úgy gondolok a jázminillatú országra, ahol az autópálya mellett olajfák százai állnak békésen a napsütésben, mint egy helyre, ahol jó volt lenni, de még jobb lenne visszamenni. Remélem, lesz még lehetőségem rá.
Az út biztosításáért köszönetet mondunk a Tunéziai Idegenforgalmi Hivatalnak!
Van például egy alkalmazásuk arra, hogy biztosan ne randizzanak rokonokkal.
Fotók: Kiss Gréta/Femcafe
Oldalak
Hirdetés
Hasonló cikkek
