4 nap a datolya és az olajfák országában - Ilyen Tunézia egy európai szemével

Ha nem tenger, akkor...

Tunézia rendkívül gyerekbarát ország, ezt bizonyítja a tény, hogy szinte minden városban építettek egy-két csúszda-és vidámparkot, ami - főleg, ha családdal érkezünk - tökéletes helyettesítője a tengeri pancsolásnak. Mert valljuk be, a lurkóknak hamar unalmassá válhat a part, és olyankor valami izgalmassal, szórakoztatóval kell őket lekötni. Az egyik legjobb választás a Carthage Land lehet, amiből Tuniszban, illetve Hammametben is épült egy, és a pörgő-forgó óriásdelfintől elkezdve az elvarázsolt tükörországon át a csúszdákig minden megtalálható bennük. Sousse-ban az Aqua Palace a nyaralók kedvence, ami olyannyira családközpontú, hogy a famíliáknak külön területrészt alakítottak ki, ahol csak ők pihenhetnek. Ha "vízmentes napot" tartanánk, látogassunk el a Friguia Állatkertbe, ami Sousse és Hammamet között található. Nem csak oroszlánokat, tigriseket, majmokat, teknősöket lehet itt látni, de tevegelésre és fókával való fotózkodásra is van lehetőség (utóbbi a végén puszit is ad, teszteltük).

A tuniszi Carthage Land

A Friguia Állatkertben

A tunéziai Santorini

Már említettem, hogy Tunéziát azért is olyan könnyű megszeretni, mert sok más, az európai ember által ismert és szeretett ország jegyeit hordozza magában. Nejib ezt úgy magyarázta, hogy arabok ők, de mégsem arabok. A legerősebben talán Görögország „hatása” érződik, például Sidi Bou Saidban, amit a tunéziai Santoriniként is emlegetnek. A városka Tunisztól kb. 20 km-re található és 1915-ben műemlékvédelem alá került, így máig megőrizte eredeti arculatát. Miközben a macskaköves utcákon sétáltam, valami különös hangulat öntött el: úgy éreztem, hogy innen nem szabad elmennem. Az a lassú, nyugodt szépség, ami itt uralkodik, örökre kell, hogy szóljon, a hegy tetején kortyolt mentolos tea ízének soha nem szabadna eltűnnie a számból, a tengeren megcsillanó napsugaraknak pedig addig kellene sütniük az arcomat, amíg világ a világ.

Sidi Bou Said egyik utcácskája

Idilli pillanat

Bazározás mesterfokon

Bár Sidi Bou Said és a tengeri fürdőzés is kihagyhatatlan, aki a pihenés alatt nem szakít időt arra, hogy a piacokon, bazárokban nézelődjön, főbenjáró bűnt követ el. Elvégre Párizsból sem megy el anélkül az ember, hogy ne látogasson el az Eiffel-toronyhoz! A szállodák környékén kialakított újabb városrészeken tisztább, rendezettebb standok várják az érdeklődőket, és kifejezetten széles a választék a jó minőségű porcelánokból, kendőkből, édességekből. A régi városrészeken, távol a turistabirodalmaktól már szegényebbek, egyszerűbbek az árusok, mégis érdemes legalább egy ilyen autentikus piacot felkeresni és megnézni, milyen zöldségekből, gyümölcsökből, húsokból, fűszerekből válogathat egy helyi háziasszony, ha bevásárolni indul.

A bazári barangolásaink során alapkövetelmény, hogy alkudjunk. Az eladók szeretik ezt a fajta kommunikációt, főleg azután, hogy magyar szavakat hallanak tőlünk. Ne lepődj meg, ha rögtön megpróbálnak elbűvölni! Minket Shakirához és Angelina Jolie-hoz is hasonlítottak, csak hogy vegyünk tőlük valamit. Hogy mennyit alkudunk, az rajtunk múlik, de ne legyünk pofátlanok, tudjuk, hol a határ. Egy 2 dínáros pénztárca árát ne akard mindenáron a felére levinni, egy 45 dínáros kendőn azonban már lehet vitatkozni.

Ha a kis kedvcsinálóm után akad még olyan ember, aki nem akar bazározni, annak remek alternatíva lehet a Kerkeni kerámiaműhely. A cég a Tunisztól mindössze egy órányi autózásra fekvő Nabeul városában működik, és 35 évvel ezelőtt alapították. Tulajdonképpen egy bolt formájú piacról van szó, ahol a választék olyan széles, hogy hirtelen azt sem tudod, mit vegyél meg. A kitűnően megmunkált, színpompás tányérokra, poharakra, tálakra és vázákra hagyományos tunéziai mintákat festenek (a Fatime keze és a csillag a legnépszerűbb), mindegyik egyedi és különleges a maga nemében.

Fotók: Kiss Gréta/Femcafe