Delta-variáns vagy allergia? Így különböztetheted meg a koronavírust a felsőlégúti megbetegedésektől

Az allergia nem fokozott COVID-rizikófaktor

Az allergiás rhinitis, vagy allergiás nátha kialakulásában lényeges az epigenetikai tényezők szerepe is. A szezonális allergiás náthát többnyire a pollenek okozzák: február végétől április végéig a korán virágzó fák, áprilistól augusztusig a fűfélék, míg július végétől október végéig a gyomnövények. Egész évben okozhatnak panaszokat viszont a házipor, a háziporatka, az állati szőrök, a penészgomba, a toll, a latex stb. Dr. Krasznai Magdolna kifejtette: „Ma Magyarországon a becslések szerint 2-2,5 millió allergiás beteg van. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a COVID nem érintette komolyabban az allergiás pácienseket. Ennek hátterében az állhat, hogy a súlyos COVID betegség eddig inkább az idősebb korosztály körében jelentkezett, az allergiás nátha pedig a fiatalokra jellemző inkább. Emellett mára már igazolt, hogy az orrnyálkahártya allergiás, IgE jellegű krónikus gyulladása inkább védő jellegű a fertőzésekkel szemben. Statisztikai adatok erre vonatkozóan nincsenek, de személy szerint azt mondanám, az allergiás náthások körében nem volt jelentősebb és súlyosabb a COVID fertőzés. A fiatal felnőttek általában enyhébb vagy tünetmentes formában inkább terjesztették a betegséget. Gyakran csak a szaglás és ízérzés vesztés hívta fel a figyelmet a COVID fertőzésre.” A védőoltás minden esetben javasolt, így az allergiások számára is! Természetesen, ha korábban túlérzékenység előfordult, akkor oltóponton kell felvenni az oltást, ahol intenzív osztályos háttér is rendelkezésre áll szükség szerint.

Tüsszentés

Az elmúlt időszakban sokan kezdtek el rendszeresen mozogni, mások azonban inkább csak a hűtőajtó nyitogatásában jeleskedtek. Melyik csapatban vannak többen? Cikkünkből kiderül.

Leadfotó, fotó: 123rf

Oldalak