Delta-variáns vagy allergia? Így különböztetheted meg a koronavírust a felsőlégúti megbetegedésektől

Az előrejelzések szerint a delta-variáns terjedésével nem a szaglás és ízérzés csökkenés lesz a fő panasz a COVID-19 betegeknél. Várhatóan a felsőlégúti hurut és az allergiás nátha tünetei dominálnak, így vélhetően nehezebben lesz megkülönböztethető a légúti allergiától és más felsőlégúti megbetegedésektől.

Szaglástréninggel gyógyulnak a szag- és ízvesztést elszenvedők

Mint ismeretes a szagláscsökkenés a COVID fertőzés második és harmadik hullámában tömegesen alakult ki, a koronavírusos betegek 60-70%-a számolt be a fertőzés után pár nap alatt hirtelen kialakult szaglásvesztésről. Ugyanis a szaglóhám nagy mennyiségben tartalmazza az ACE 2 receptorokat, amelyhez a vírus kötődik. Szerencsére a betegek jelentős részénél a szaglás 2-3 hét alatt spontán visszatért, mivel a szaglóhám az egyedüli érzékszervünk, ahol az elöregedett, károsodott szaglóidegsejtek helyébe kb. 30 naponként újonnan képződő idegsejtek lépnek. A páciensek 20-30%-nál azonban két-három hónapon túl sem rendeződött a probléma, míg a betegek 5%-nál fél év után sem tért vissza a szaglás az eddigi adatok alapján. A tünetek javulása mellett sokan számoltak be szaglásvesztést követő torz szaglásról, úgynevezett parozmiáról. A szagláscsökkenés kezelésében fontos a fül-orr-gége szakvizsgálat mellett a szaglásvizsgálat elvégzése, amelynek alapján úgynevezett szaglástréninget ajánlanak a betegeknek. Ez egy terápiás lehetőség a szaglóhám, szaglópálya regenerációjának elősegítésére. „Ennek lényege, hogy négy alapillatot kell napi két alkalommal 10-10 szippantással belélegezni, ez az eljárás 12 héten keresztül javasolt, így a páciensek memorizálják is az illatokat. A módszer hatékony postvirális, idiopatiás és traumás eredetű, illetve régebben fennálló szagláscsökkenés esetén is” - mondta Dr. Krasznai Magdolna fül-orr-gégész szakorvos.

Lapozz a részletekért!

Fotó: 123rf