Érdekfeszítő tények, amiket még nem tudtál az eucharisztikus világkongresszusról
Ez volt a kongresszus eredeti célja
A kezdeti időkben, azaz a XIX. század második felében az volt a szervezők célja, hogy a legszentebb Oltáriszentség tiszteletét egyesítsék nagy létszámú eseményekkel, s így tegyék érzékennyé az embereket az eucharisztikus „jelenlét" iránt, s egyúttal felmutassák a katolikusok számára, hogy milyen sokan vannak és milyen erősek. Az egyház és a francia kormányok viszonyát azonban komoly feszültség jellemezte ezidőtájt, így a nemes célkitűzések megvalósítása folyamatosan akadályokba ütközött. 1881 júniusában mégis sikerült tető alá hozni az első nemzetközi kongresszust Lille városában.
A pillanat, amikor a kongresszus átkelt az óceánon
Az eucharisztikus kongresszus már viszonylag korán globális megmozdulássá nőtte ki magát. 1910-ben, vagyis a századelőn már a kanadai Montréal adott otthont az impozáns eseménynek. Mindez komoly eredménynek számít, ha hozzávesszük, hogy a legelső alkalomra mindösszesen pár évtizeddel korábban került sor. Mindemellett folyamatosan nőtt a külföldi küldöttségek jelentősége is, a madridi (1911) és a bécsi (1912) kongresszuson nehezen túlbecsülhető hatást gyakoroltak a nyilvánosságra, a közvéleményre a gigantikus ünnepek és a látványos-nagyszabású eucharisztikus körmenetek.
Először ekkor rendezték meg Magyarországon
Magyarországon először 1938-ban rendezték meg a kongresszust. Ennek ötlete már Csernoch János és kísérete Chicagóból való hazatérte után felvetődött - írja a Wikipédia. Próba gyanánt 1928-ban nemzeti eucharisztikus kongresszust tartottak Magyarországon, kétszázezer hívő részvételével, a siker pedig arra ösztönözte a püspöki kart, hogy a következő évi értekezletén hivatalosan is tárgyalásokat kezdeményezzen arról, hogy Magyarországon is tarthassanak világkongresszust. Az 1929. március 13-án tartott püspökkari értekezleten az akkori esztergomi érsek, Serédi Jusztinián szorgalmazta a kongresszus megrendezését budapesti helyszínnel, erre ki is jelölte az időpontot, mégpedig 1938-at, Szent István halálának 900. évfordulóját. A hercegprímás alkalmasnak látta a magyar katolicizmust arra, hogy az egész világ előtt szerepeljen egy ilyen rendezvény keretei között.
Hercegnőnek még a távoli Afrikában is születni kell. A mohéli királynőnek, Dzsombe Szudinak azonban nemcsak különleges sors jutott, de tehetségével bearanyozta alattvalói életét. Lehet, hogy nem tudtad, de a 19. század egyik legnagyobbra tartott afrikai uralkodója egy nő volt.
Leadfotó: facebook.com
Oldalak
