"Enyhe lefolyású volt, de hosszú és kiszámíthatatlan" - Bori elkapta a rettegett koronavírust - Interjú
A 37 éves Kovács Bori nemrég átesett a koronavíruson, így most első kézből mesél nekünk a megpróbáltatásokkal teli időszakról.
3 és fél hétig küzdött a vírussal szemben
Bori 37 éves, Budapesten él és már jó ideje a szépségiparban tevékenykedik. Munkája miatt napi szinten rengeteg emberrel találkozik, mégis azt mondja, hogy nem a vendégeitől kaphatta el a veszélyes betegséget, hanem párjától. Március 26-án jelentkeztek nála az első tünetek, amelyek leginkább egy "egyszerű, hagyományos" megfázáshoz hasonlítottak, ám miután nem akartak ezek enyhülni, érezte, hogy nagyobb lehet a baj, mint gondolta. Két hét múlva csináltatott egy koronavírus tesztet, ami végül sajnos pozitív lett. Ennek ellenére Bori egyáltalán nem esett kétségbe, sőt 3 és fél hétig hősiesen és kitartóan küzdött a betegséggel, ma pedig már túl van rajta és úgy érezte, hogy meg szeretné osztani a tapasztalatait mindenkivel, aki hasonló cipőben jár, vagy retteg a COVID-19-től. Ő mesél most nekünk.
Mikor és hogyan jelentkeztek az első tüneteid? Mit gondolsz, hogyan fertőződhettél meg?
Március közepén önkéntesen karanténba vonultam. Nem jártam már be a munkahelyemre, mivel a szépségiparban dolgozom és sokan lemondták az időpontokat, féltek nagyon a koronavírustól. Körülbelül öt napra rá a párom rosszul lett, ezt követően négy nap múlva én is. Nem egyformán ment végig rajtunk a furcsa betegség, de eléggé hasonlóan. Ami jellemző tünet volt, az a fejfájás és a hőemelkedés, de nekem például, a barátommal szemben, egyáltalán nem volt lázam.
"Nem volt durvább egy megfázásnál, így nem is gondoltam túl a dolgot"
Mit csináltál, amikor tapasztaltad ezeket a gyanús tüneteket?
Csak sejtettem, hogy koronavírusunk van, de mivel nem volt durvább egy megfázásnál, így nem is gondoltam túl a dolgot. Meggyógyulunk és kész! De amikor elment a szaglásom és az ízérzékelésem is, ráadásul már közel két hete beteg voltam, akkor eldöntöttem, hogy csináltatok egy tesztet, mert jobb ha tudom, hogy ez COVID-19-e vagy sem. Felhívtam a háziorvosomat, aki először azt mondta, hogy erre nem csinálnak tesztet, mert nem tipikusan koronavírusos tüneteket mutatok, de aztán elmondtam, hogy mióta tart a betegség és belátta, hogy mindenképp csinálni kell egy mintavételt.
Milyen kezelést kaptál? Mit mondtak az orvosok?
Másnap kijött egy mentő, aki garat- és orrnyálkahártya mintát vett, majd a rá következő nap felhívott az országos tisztifőorvos és közölte, hogy koronavírusos vagyok. Elmondta a protokollt, hogy ilyenkor mi a teendő. Például azt is, hogy két hét kötelező házi karanténban kell lennem, amit a rendőrök minden nap ellenőrizni fognak, mint a háziőrizeteseknél. Kaptunk egy piros tiltó táblát is a kapura, amin az állt, hogy ebben az épületben fertőzött személyek élnek.
Mit éreztél, milyen panaszokkal kellett megbirkóznod?
Nem teljesen olyan, mint egy megfázás. Szerencsére nálam enyhe lefolyású volt, de hosszú és kiszámíthatatlan. Mindenkinek más és más, azonban vannak hasonlóságok. Egyik nap jobban voltam, míg a másik nap gyengébben, ez például nagyon jellemző tünet. Az állandó fáradékonyság és erőtlenség miatt előfordult, hogy nap közben is le kellett feküdnöm. Folyt az orrom, de nekem például egyáltalán nem volt nehézlégzésem, köhögni sem köhögtem. Érdekes, hogy az első napokban volt egy kis hőemelkedésem, a többi napon pedig azt éreztem, hogy biztosan lázas vagyok, folyamatosan lázmérőztem is magam, de meglepődtem, amikor 35,2 lett a mérés eredménye.
"Furcsán hangzik, de én örülök hogy végre túl vagyok ezen"
Kaptál valami speciális gyógyszert vagy kezelést?
Mivel erre jelenleg még nincs hatásos gyógyszer, így maximum a fejfájásra szedtem be fájdalomcsillapítót, illetve több vitamint, például D-, C-vitamint, magnéziumot, vasat és immunerősítő cseppeket. Ezeket már ősz óta tudatosan szedem, télen nem is voltam beteg. Az orvos rengeteg pihenést javasolt és azt, hogyha a tünetek felerősödnek, akkor mindenképp hívjam fel.
Lelkileg hogyan viselted ezt az időszakot? Hogy vagy most?
Nem ijedtem meg egyáltalán, sőt! Mielőtt elkaptam, akkor féltem, de ahogy végigment rajtam és jobban lettem, teljesen megnyugodtam. Lehet, hogy furcsán hangzik, de én örülök hogy végre túl vagyok ezen. A két hét karantén letelt, majd megkérdeztem a háziorvostól (mert tervezem a munkába állást), hogy csinálnak-e újabb tesztet, de azt mondta, hogy mivel nem vagyok egészségügyi dolgozó, így nem fognak. Annyit kell tennem, hogy még egy hetet itthon maradok. Természetesen ezt betartottam.
"Gondolnunk kell a szülőkre, nagyszülőkre, idősekre és betegekre is"
Mit tanácsolsz, hogyan védekezzünk, mit csinálnál most másképp, illetve tényleg annyira félelmetes a dolog, mint amilyennek gondoljuk?
Összességében a betegség kezdete és a munkába állás között 32 nap telt el. Szerintem ennyi idő alatt kiment belőlem a "vuhani kór". Azt gondolom, hogy a védőfelszerelések (maszk, kesztyű) iszonyú fontosak, illetve a megfelelő távolság betartása. Fertőtleníteni mindenképp kell, de nyilván nem lehet hermetikusan elzárkózni a világtól, mert az egyáltalán nem életszerű még egy ilyen helyzetben sem. Vásárolni, levegőzni, mozogni muszáj. Nekem nem volt félelmetes, mert szerencsére enyhe lefolyású volt, bár körülbelül 3 és fél hétig tartott így is. Nyilván ez is változó mindenkinél. A pánik, ami sok emberben van, az túl van egy kicsit misztifikálva és szerintem ebben a helyzetben pont, hogy biztatni, bátorítani és nyugtatni kellene egymást. Az idős emberekre, valamint a krónikus betegséggel küzdőkre természetesen nagyon veszélyes a betegség, ezért rájuk fokozottan ügyelnünk kell. Hiába megy át a fiatalokon a koronavírus "gyorsan", komolyabb szövődmények nélkül, mégis gondolnunk kell a szülőkre, nagyszülőkre, idősekre és betegekre is.
"A legnehezebb az, hogy kiestem a megszokott kerékvágásból"
Nem félsz, hogy visszaeshetsz?
Rengeteg cikket olvastam a visszaeséssel kapcsolatban és azt kell, hogy mondjam, nagyon megoszlanak a vélemények. Van, aki azt állítja, hogy, aki átesett a betegségen az két évig védett, míg mások azt mondják, hogy a COVID-19 mutálódik, a mutációját pedig könnyen elkaphatom. Szerintem már én sem a Vuhanból indult vírust kaptam el, hanem valamelyik mutációját.
Mi volt a legnehezebb ebben az időszakban?
A legnehezebb az, hogy kiestem a megszokott kerékvágásból (de ez szinte minden emberre igaz most). Ez az egész világjárvány globálisan aggasztó, a következményeiről nem is beszélve.
Mától több dolgot tudhatunk meg arról, hogy áll Magyarországon a koronavírus.
Leadfotó: Pixabay, 123RF.com, Kovács Bori engedélyével Fotók: Kovács Bori engedélyével
Oldalak
Hirdetés
