Egészség

Mindent az ételintoleranciáról -Tünetek, kezelési lehetőségek

Arra gondoltam, írásom szóljon egy olyan témáról, amellyel naponta találkozom. Az ételintolerancia és az ételallergia különbözőségét szeretném nektek bemutatni.

Allergia vagy intolerancia?

Ételintoleranciáról akkor beszélünk, ha a táplálék vagy a táplálék-összetevők által kiváltott ismétlődően megjelenő tünet vagy tünetek immunológiai eltérés nélkül következnek be. Lényeges, hogy ezek a tünetek elsősorban az emésztőrendszert érintik: - hányinger, felfújódás, puffadás, hányás, gyomorfájdalom, gyomorégés, hasmenés, továbbá tünetként jelentkezhet még az idegesség, ingerlékenység, fejfájás. A tünetek megjelenése dózisfüggő, tehát amíg a kérdéses ételből nem fogyasztanak nagyobb mennyiséget, vagy nem nagy gyakorisággal, addig nem jelennek meg. Az egyéni tűrőképességet itt is figyelembe kell venni. A legismertebbek: tehéntej ( laktóz,kazein), búza( glutén), szója, tojás, olajos magvak, élesztő.

Egy tavalyi felmérés szerint az európai lakosság 15-30-%-ában mutatható ki, és elsődlegesen felnőttekben. Tapasztalatom szerint ugyanez a szám a hazai lakosságra vonatkozóan is megállja a helyét, bár itthon nemcsak a felnőtt lakosságot érinti, hanem már kiskamaszkorban is kimutatható. Az étel-intolerancia hátterében nagyon sok tényezõ állhat. Számos intoleranciánál - pl. a tejcukor vagyis a laktóz-érzékenységnél - az adott összetevőt (laktózt) lebontó enzim hiányzik a beteg szervezetébõl. Ebben az esetben a lebontatlan anyagot legtöbbször a vastagbélben élõ normális bélflóra baktériumai bontják le, ami gyakran vezet elégtelen folyadékfelszíváshoz, gáztermelődéshez, hasmenéshez, felfúvódáshoz .

Gluténérzékenység esetében egy autoimmun folyamatról beszélhetünk. A gabonafélékben található glutén fehérjéi ellen antitestek termelődnek, és főként emésztőrendszeri tünetekkel, tápanyag felszívódási zavarral járnak, annak minden szövődményével együtt. Alapvetően azt gondolom, hogy a megnövekedett intoleranciaszám hátterében többek között az élelmiszerekhez, ételeinkhez mesterségesen hozzáadott adalékanyagok - tartósítószerek, színezékanyagok, állományjavítók, térfogatnövelők - állhatnak.

Gyakorta tapasztalom széles körben -legyen az iskola, óvoda, bevásárlóközpont, étterem, fitnessközpont, bármi – azt a jelenséget, hogy az emberek úgy gondolják, az ételallergia és az ételintolerancia ugyanaz, de számos lényeges eltérés van közöttük. A legszembetűnőbb és a legfontosabb például az, hogy az allergia általában az étel fogyasztását követő azonnali reakcióval jár, míg az intolerancia később okoz tüneteket (akár napokkal a fogyasztás után). Allergia esetén többnyire annak klasszikus tünetei figyelhetők meg: bőrpír, tüsszögés, szénanátha, légzési nehézség, asztma, sőt anaphylaxiás shock; ugyanakkor intolerancia során a szervezet bármely pontját érintő panasz kialakulhat, s a páciensek általában különböző tünetekről számolnak be.

Míg az allergia előfordulási gyakorisága alacsony, az intoleranciáé magas. Az allergia többnyire az adott tápanyag ritka, akár egyszeri fogyasztásának következménye is lehet, míg az intolerancia a gyakori fogyasztás eredményeképpen jelenik meg. Az allergiás reakció végzetes lehet, míg az intolerancia nem jár életet veszélyeztető állapotokkal. Az allergia élethosszig tarthat, ugyanakkor az intolerancia a panaszt okozó ételek elhagyásával visszafordítható. Az allergia esetén pozitív bőr tesztet (prick-test) mutat, míg az intolerancia negatív eredményt ad. Az allergiát gyakran a beteg maga is diagnosztizálja, mivel a kiváltó étel a nyilvánvaló oka a problémának. Viszont a tünetek alapján sokkal nehezebb megállapítani, mi okozza az ételintoleranciát. Ez adja az IgG teszt jelentőségét.

Az ételintolerancia kezelésében elsőként az érzékenységet kiváltó étel elhagyását javasolnám. Mindemellett ügyelni kell az elhagyott ételben található fontos tápanyagok más módon való pótlására. Az adott ételintolerancia nem feltétlenül tart a páciens élete végéig. Ha az érzékenységet kiváltó ételt hosszabb ideig nem fogyasztják, akkor a szervezet képes lehet kisebb mennyiségben ismét tolerálni azt. Probiotikus készítmények fogyasztása javasolt, mivel elősegítik a normál bélflóra visszaépítését, ezáltal a gyorsabb gyógyulást.

Ha már szó esett a diagnosztizálásról, kicsit bővebben említeném, hogy milyen vizsgálati módszerek állnak rendelkezésünkre:

Klasszikus módszernek számít az ún. elkülönítő diéta, melynek lényege az, hogy elhagyunk olyan ételeket, amelyet rendszeresen fogyasztunk, majd amennyiben panaszaink szűnnek, egyenként visszavezetjük ezeket az étrendünkbe (teszteljük őket).

Léteznek egyéb módszerek, pl. a gyorsteszt. Ez egy egyszer használatos teszt, ami a 46 leggyakoribb élelmiszer ellen termelődött IgG ellenanyag kimutatására alkalmas. A vizsgálat gyors, hatékony, megbízható. A másik lehetőség egy gépi diagnosztikával történő megállapítás valamint a hagyományos vérvizsgálat.

Amint tünetek megjelenésének ismétlődését észleljük, érdemes felkeresni egy szakembert (dietetikust, belgyógyászt, gasztroenterológust) és konzultálni vele.

Írta: Boros Edit dietetikus

Oldalak

Egészség
Lifestyle
A gyógyvizek összetevőinél gyakran említjük a ként, a jódot és a brómot is, azonban létezik egy ritkábban emlegetett, ám annál hatékonyabb összetevő, amely nagyon fontos szerepet játszik a szépségünk...
Lifestyle
A tini-romantika még mindig képes tarolni. Ismét megmutatjuk, hogy mely filmekre kaptak rá a nézők a magyarországi Netflixen!
Sztárok
Zac Efron, hírnevének megszerzése óta rengeteget utazik, mikor munkaügyben, mikor egyszerűen kikapcsolódás céljából. Ennek ellenére sok éven át megőrizte kaliforniai gyökereit, így mindenkit...