Eljött a nap, amikor már gyanús a csend

Lölő választott rágókát

„Jaj, istenem, de aranyos! Mennyi idős?” – négy hónapos, hangzik a válasz. „Az nem lehet! Ilyen élénk tekintettel?”

Igen, ez az, ami első pillantásra mindenkinek feltűnik. És most hidd el azt is, hogy a növögető fogára vásárolt hűthető rágókát bizony már ő választotta ki! Elment ugyanis a kis család a kibújó fogacskák miatti fájó ínyre hideg rávalót vásárolni. Lölő addig a „zsebemben” volt, amíg az apukájával válogattunk. Lölő egyszer csak sóhajtott egy nagyot, keze-lába járni kezdett és kikerekedett szemmel nyúlt a kezemben lévő háromból az egyikhez. Mutattuk neki a másik kettőt, semmi. Aztán újra azt a bizonyos rágókát, és ismét izgatottan, szemét és száját kikerekítve próbálta megkaparintani. Oké, nincs több variáció, ez a rágóka a nyerő!

Lölő kicsi, igen. De már kicsinek is igazi nő. Hathetes korában figyelt fel először a bizsus állványomra, és rögtön ki is szúrta magának a rózsaszín karika fülbevalómat, na, és a cicááááááásat, ami, hát, maga a csoda! Ha látnád, milyen mosolyt ereszt, ha meglátja… A nyári színekben pompázó körmöm is azonnal észrevette, a ruháimon pedig mindennap alaposan végignéz. A csíkos a kedvenc, ez nem vitás!