Lifestyle

Ma van a kedvesség világnapja – Egy aranyos mozgalom, ami már a fél világot meghódította

November 13 a kedvesség világnapja. De honnan is indult ez az ünnep? És mekkora a jelentősége napjainkban?

Apró Kedvességek Mozgalom

Japánt nem véletlenül nevezik a mosoly országának. A kilencvenes években ugyanis ez a nemzet úgy döntött, hogy november 13.-a legyen a kedvesség világnapja. Ezzel létrehozták az Apró Kedvességek Mozgalmat. A megmozdulás hívei szeretnék jobbá és boldogabbá tenni a világot, és megpróbálják meggyőzni a kortársakat arról, mennyire fontos, hogy gyakran mosolyogjunk és kedvesek legyünk másokkal. Ez ugyanis a leghatékonyabb közérzetjavító módszer. Az elmélet az egyén felől közelíti meg az emberiséget. Úgy gondolják, hogy ha mindenki kedvesebb lenne a környezetével, akkor a lakóhelyünkön megemelkedne a boldogság szintje, a jó hangulat felpezsdítené az adott ország hétköznapjait, és az így már kedvesebb államok elérhetnék, hogy minden eddiginél nagyobb harmóniában élhessenek az emberek.

A World Kindness Day első alkalommal 1998-ban került megrendezésre. Nem véletlen, hogy Tokió lett a világkedvességi mozgalom központja, és azóta már 27 nemzet képviselői segítik a szervezet munkáját. A törekvés népszerűsítésében Európában az olaszok, és az általánosságban savanyúnak tartott angolok az élenjárók, de igyekeznek mosolyogni és kedvesen viselkedni Kanadában, Indiában, Ausztráliában és Szingapúrban is az emberek.

Fotó: 123rf.com

Hogyan vélekedik a kedvességről a tudomány?

Lapozz, a cikk folytatódik!

Oldalak

Video Visszatérés a munkába kisgyerek mellől - tippek a szakértőtől
Lifestyle
Sztárok
A Glee című tévésorozat sztárja három tagból álló nevet választott a csöppség számára, a kommentelők azonban nem voltak maradéktalanul elégedettek a döntésével.
Sztárok
Mozifilmben csillogtathatja meg színészi tehetségét Marics Peti, méghozzá az idén debütáló Hogyan tudnék élni nélküled? című zenés-vígjátékban. A ValMar duó énekese nagyon izgatott a készülő...
Lifestyle
A gyógyíthatatlan neurodegeneratív betegséggel, ALS-sel küzdő alkotmányjogász úgy ítélte meg, az életvégi döntések meghozatalának magyarországi tilalma alapvető emberi jogait - különösen az emberi...