A szűrés életet menthet! A mellrák megelőzése és további lehetőségek szakmai tényekkel

Angelina Jolie emlőeltávolító műtétének híre végigsöpört a világban az elmúlt napokban. Nemcsak a mellrák, mint a nőket érintő leggyakoribb daganatos megbetegedés került előtérbe, hanem a megelőző lehetőségek, és az eltávolító műtét opciója is. Tisztázzuk a tényeket és hazai lehetőségeket!

A The New York Times oldalán jelent meg Angelina Jolie cikke, amiben saját maga számol be kettős emlőeltávolító műtétéről, a döntéséről, és szeretné felhívni mindenki figyelmét a rák és a megelőzés fontosságára. A magyarországi helyzetről és lehetőségeinkről kérdeztük dr. Kovács János Balázst, a Budapest Plasztikai Intézet sebészét.

Mit szükséges tennünk a mellrák megelőzése érdekében?

Mindenekelőtt fontos a rendszeres szűrésen való részvétel és az önvizsgálat is, amit sajnos még mindig kevés nő alkalmaz rendszeresen, így nem győzzük hangsúlyozni ennek fontosságát. Amennyiben az önvizsgálat során találunk valamilyen eltérést, a megszokottól eltérő érzetünk van, keressük fel nőgyógyászunkat, vagy sebész szakorvost, menjünk el mellrákszűrő vizsgálatra. Szakmai előírás szerint az évenkénti nőgyógyászati rákszűrésnek is része a tapintásos emlővizsgálat.

Mit is foglal magában az emlőszűrés vizsgálat?

A komplex emlőszűrés a fizikális tapintásos vizsgálat, az emlő ultrahangos vizsgálat és a mammográfiai vizsgálat együttes elvégzését jelenti. Ezt a Magyar Radiológiai Társaság 2010-ben megjelent szakmai állásfoglalása rögzíti. A mammográfiás vizsgálatot a sugárterhelés miatt csak 35 éves kor feletti hölgyeknél, illetve kétes esetekben végezzük a tapintásos és az ultrahang vizsgálat mellett. Az állami egészségügyi rendszerben 35 év felett 2 évente végzik rendszeresen a mellrákszűrést. Intézetünkben 30 éves kor felett évente javasoljuk az emlő ultrahang vizsgálatot.

Mit szükséges tennünk, ha a családban fordult elő mellrák? Kihez forduljunk, mit tegyünk?

Amennyiben a családban fordult elő mellrák, gyakoribb szűrővizsgálaton való részvételt javaslunk és természetesen rendszeres önvizsgálatot. A komplex szűrővizsgálat évi rendszerességgel történjen, ennél gyakoribb vizsgálat általában felesleges.

A BRCA gének okozzák a mellrákot?

Tetszik az oldal?
Nyomj itt egy nagy
Tetszik-et és gyere
máskor is!
A mellrák kialakulását csak az esetek 5%-ában okozzák genetikai hajlamosító tényezők, a többi esetben a kialakulást egyéb faktorok, az esetek 80%-ban női hormonok, valamint akár a stressz, és az általa előidézett immungyengeség is kiválthatja. A petefészekrák megbetegedések 11%-a hozható összefüggésbe génekkel.

Az Angelina Jolie esetében is említett BRCA1 és BRCA2 gének megléte azt jelenti, hogy a páciensnek magasabb esélye van emlő és/vagy petefészekrák kialakulására. A két gén jelenléte más rosszindulatú daganatos betegség kialakulásának rizikóját is növeli (pl. hasnyálmirigyrák, melanoma, vagy végbélrák). Fontos hangsúlyozni, hogy BRCA génnel rendelkezőknél sem fog mindenkiben rák kialakulni. A nemzetközi BRCA génnel kapcsolatos felmérések esetszáma nem túl magas, így a levonható következtetések sem teljesen egyértelműek.

Genetikai vizsgálatra van lehetőség?

Igen, hazánkban is van lehetőség a BRCA gének tesztelésére, amit vérből vagy szájnyálkahártyából vett kenetből laboratóriumban végeznek. A vizsgálatot általában onkológus vagy genetikus szakorvos kérheti. A BRCA génvizsgálatot akkor érdemes kérni, ha a családban 50 éves kor alatt fordult elő emlő- vagy petefészekrák megbetegedés. Amennyiben a családban valamelyik hozzátartozónál kimutatták a BRCA mutációt, akkor is érdemes elvégezni a szűrést.

Alkalmazzák hazánkban a mell vagy petefészek eltávolítást, mint megelőzés?

Megelőzésként nem a műtéti eltávolítást, hanem a rendszeres szűrővizsgálatokat javasoljuk. Ismert, hogy a teljes, megelőzési céllal végzett emlőeltávolítás a veszélyeztetett populációban mintegy 95%-kal csökkenti a daganat kialakulásának esélyét, így teljes biztonságot ez a drasztikus eljárás sem nyújt. Akár néhány visszamaradt sejtből is kialakulhat emlőrák.

A beavatkozás finanszírozásának helyzete szintén nem egyértelmű. Nem gondoljuk úgy, hogy ez a helyzet jelentősen változna a jövőben és rákmegelőzésként ezután – az amerikai példákat követve - tömegével távolíttatnák el mellüket a nők, de tény, hogy az utóbbi években valamelyest emelkedett az ilyen javallatok alapján végzett teljes emlőeltávolítás esetek száma.

Mivel az emlődaganatok magas százalékban hormonfüggőek, korábban előfordult, hogy alkalmazták megelőzésként az ösztrogén termelésért felelős petefészkek eltávolítását, ma már a vizsgálatok mellett inkább hormonális gyógyszereket alkalmazunk.

Oldalak