Hirdetés

Anya, miért nem alszol? Pont azért, mert anya vagyok

„Most aludj, mert amíg gyerek a gyerek, addig úgysem fogsz!” – emlékszem, mennyire idegesített, amikor ezt mondták. Aztán rá kellett jönnöm, hogy amúgy nagyjából tényleg így van. Szóval, ha már voltál annyira fáradt, hogy a neveden is gondolkodnod kellett, akkor tuti, anya vagy.

barizsuzsi - blogger

Egy anyuci vagyok. Egy anyuci a sok közül, aki túl ugyan a harmincon, de megtalálta a szerelmet. Feleség lett, férje lett, akivel együtt nevelgetik boldogan tüneményes Lölőkéjüket. Ha szeretnéd megismerni egy kissé buggyant anyuka tűnődéseit, gondolatait, kalandjait, blogomban mindenképpen tarts velem!

Mit tudnak elrontani a szülők?

Úgy fél éve beszélgettem egy anyukával, aki kifejtette, hogy szerinte valamit nagyon elrontanak azok a szülők, akiknek a gyereke nem alszik éjjel. Nem mondtam neki, hogy hülye vagy, mondjuk, nem tudom, miért. Akkoriban arról mesélt, hogy az ő négy hónapos csemetéje minden éjszakát végigalszik, és hogy azoknak a szülőknek, akiknek nincs normális éjszakájuk, el kellene gondolkodni, mit csinálhatnának másként. Mindegy, úgy voltam vele, ha ő meggyőződött arról, hogy mindent kitűnően szervez, rendez a családban és a baba körül, akkor gondolja is így. (Hozzáteszem, marha jó azt érezni, hogy jó anya vagy, aki tökéletesen csinál mindent.) Aztán két hónappal később találkoztam egy karikás szemű anyukával, akinek a gyermeke már rég nem aludta végig az éjszakákat. Nem kérdeztem meg, mit tudott elcseszni két hónap alatt. :)

Nagy valószínűséggel amúgy semmit, csak talán azt, hogy nem szép dolog hülyeségeket beszélni. A mi csemeténk is fél éven keresztül úgy aludta át az éjjeleket, mint a macik a telet. Éjszakánként már tényleg csak azért keltem fel (csak úgy), hogy megnézzem, mennyire gyönyörű a mi pici Lölőkénk. Annyira sajnáltam akkoriban azokat a szülőket, akik elfelejtették, milyen kipihenten, maguktól felébredni.

Aztán eljött annak is az ideje, hogy elkezdjem magamat, magunkat is sajnálni…

Anya mindig ügyeletes

Lölő nem teketóriázott a forgással, a kúszással, az üléssel, a mászással, majd a felállással és a kapaszkodva lépkedéssel. Ezeket szép sorjában nagyjából hét hónapos koráig ki is pipálta. Ez a gyors mozgásfejlődés pedig magával hozta az éberebb éjjeleket is. Meg ott vannak azok a kifelé készülődő fogak és persze az önállósodással kezdődő szeparációs szorongás is.

Innentől kezdve tényleg óriási fordulat jött. Voltak olyan éjjelek, amikor fél óránként keltünk, de előfordult olyan is, hogy hajnali fél kettőkor ébredt a család. És ezek nem csak úgy vannak, hogy a hét napból egy-két nehéz éjszaka, hanem inkább úgy, hogy hétből öt-hat. Aztán, amikor néhány nyugodt éj miatt újra visszaszoknál az alvásra, jön egy nátha, vagy csak simán, folytatódik tovább a nyugtalanság. Voltak olyan napok például, amikor Lölő csekkolta, hogy megvagyok-e. De ott volt az első betegség is, a minden előzmény nélküli háromnapos láz, amikor meg azért nem aludtam, mert egész éjjel tapogattam, nézegettem, jól van-e.

Oldalak

Szólj hozzá Te is!