Ezért kell a hőségben maximumra tekerni a kikapcsolt radiátort

Sokan nem értik, hogy miért kell a csúcsra tekerni a radiátort, amikor az úgyse megy nyáron.

Azonban fontos oka van

A szombathelyi eset jó példa arra, hogyan tud egy látszólag lezárt, nyári üzemmódban lévő fűtési rendszer mégis kellemetlenséget okozni a lakóknak, és miért van jelentősége olyan apróságnak tűnő szabályoknak, mint a radiátorszelepek nyári állása.

A Váci Mihály utcai társasház lakói számára a harmadfokú hőségriasztás idején különösen abszurd élmény lehetett, amikor a lakásokban egyszer csak felmelegedtek a távfűtés csövei. A Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. gyorsan tisztázta, hogy nem kapcsolták be a fűtést, a jelenség hátterében pedig egy meghibásodott elzáró szerkezet állt.

A rendszer a fűtési szezon végén mechanikusan lezárásra kerül, a keringetőszivattyúkat leállítják, ám ha egy szelep nem zár megfelelően, a külső hőmérséklet extrém emelkedése gravitációs áramlást indíthat el. Ilyenkor a csövekben lévő víz lassan megmozdul, felmelegszik, és a lakók azt érzékelik, mintha a fűtés működne.

A jelenség önmagában nem veszélyes, de rendkívül kellemetlen, különösen akkor, ha a radiátorok teljesen nyitott állásban vannak. A szakemberek ugyanis gyakran javasolják, hogy a fűtési szezon végén a radiátorszelepeket maximumra, vagyis teljesen nyitott állásba kell tekerni. Miért van ez, azt a galériánkban megmutatjuk!

A termosztatikus radiátorszelepek működése nem a fűtési szezonhoz igazodik, hanem a környezeti hőmérséklethez. A szelep „nem tudja”, hogy a lakás melege a napsütésből vagy a fűtésből ered, csak azt érzékeli, hogy a helyiség hőmérséklete magas. Nyáron ezért folyamatosan zárni próbál, és ha a szelep egész szezonban zárt állásban marad, a belső mechanika, különösen a rugó és a tömítések, tartós nyomás alatt áll.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: 123RF – Illusztráció