Szolanin nevű méreg lehet a burgonyában, így ismerheted fel

A burgonya minősége Magyarországon általában jónak mondható, de így is előfordulhat benne szolanin, amit nem szabad elfogyasztani.

Hála égnek könnyű felismerni

A burgonya története szinte egybefonódik az európai táplálkozás modernizációjával. Az Andokból származó gumós növény a 16. században érkezett meg Európába, és bár kezdetben bizalmatlanul fogadták, hamarosan a szegények kenyerévé vált. Magyarországon különösen nagy kultusza alakult ki: a paraszti konyha alapvető eleme lett, és a mai napig meghatározó szerepet játszik az étkezési szokásainkban. A rakott krumpli, a paprikás krumpli, a krumplis tészta vagy épp a sült burgonya, csak hogy párat említsünk.

Magyarország agroökológiai adottságai, mint a talaj szerkezete, a csapadék mennyisége, a napsütéses órák száma, kedveznek a burgonyatermesztésnek. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Somogy vármegyék különösen híresek a jó minőségű burgonyáról.

A hazai fajták jól alkalmazkodnak a helyi körülményekhez, és ízük, állaguk is megfelel a magyar konyha elvárásainak. Ugyanakkor a globalizált élelmiszerpiac hatására egyre több import burgonya jelenik meg az üzletekben, amelyek gyakran hosszú szállítási láncon keresztül jutnak el hozzánk, és nem mindig garantálják a frissességet vagy a megfelelő beltartalmi értékeket.

Mire kell figyelned a vásárlásnál, és mi pontosan az a szolanin, azt a galériánkban leleplezzük!

A vásárlásnál tehát nemcsak az árra kell figyelni, hanem a származási helyre, a fajtára, a tárolási körülményekre és a gumó állapotára is. A jó burgonya kemény, sima héjú, sérülésmentes, és nem mutat zöld elszíneződést vagy csírázást. A zöldes foltok vagy a kicsírázott szemek ugyanis nemcsak esztétikai problémát jelentenek, hanem komoly egészségügyi kockázatot is hordoznak. Itt lép be a képbe a szolanin nevű vegyület, amely a burgonya egyik legrejtélyesebb és legveszélyesebb alkotóeleme.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: 123RF