Miért nem kell megfelelned soha senkinek?

Nyugodtan lazulj ki, és tegyél magasról a feléd irányuló elvárásokra. Senki boldogságáért, elégedettségéért nem vagy ugyanis felelős – csak a sajátodért!

Önző álláspont ez?

Először annak tűnik, de most körüljárjuk kicsit jobban ezt a témát, és rá fogsz eszmélni, hogy semmi másról nincsen szó, mint a feltétel nélküli szeretetről.

Már kicsi gyermekként záporoztak ránk az elvárások, és megtanultuk, hogy ha szeretethez, elfogadáshoz szeretnénk jutni, akkor jobb, ha megfelelünk nekik. Megtanultuk saját vágyainkat, késztetéseinket alárendelni másokénak, hogy elégedettek legyenek velünk, és így jóleső dicsérethez, kedvességhez juthassunk. Ez bizony egy feltételekhez kötött, „ha te adsz nekem valami jót, én is adok neked valami jót” játszma. Ha rövid ideje gyakorlod ezt, még nem tűnik fel semmi, de ha már sok-sok éve, évtizede, akkor eljön a pillanat, amikor már hatalmas a bensődben a frusztráció – talán azt sem tudod, miért – és fájdalmasan ráeszmélsz, hogy menet közben valahol teljesen elveszítetted önmagad. Az életed – a Te Életed – nem is rólad szól, hanem mindenki másról.

Második fájdalmas tapasztalásként hamarosan ott lesz az is, hogy a megfelelni vágyásoddal nem tudtál boldoggá tenni senkit, legfőképpen azokat az embertársaidat nem, akik örökké elégedetlenkednek. Nekik ugyanis az elégedetlenség a szenvedélyük, és teljesen mindegy, hogy te milyen vagy – sosem leszel jó nekik. Nem benned van a hiba. Vagyis, de. Csak máshol kell keresni. A hibád éppen a megfelelési vágyad. A legjobb tükör ezért egy ilyen örökké elégedetlenkedő embertárs az életedben, hogy végül észrevedd, hol rontod el. Ismered nyuszika esetét: „ha van rajta sapka, az a baj, ha nincs, akkor meg az a baj”.

Mi van az érem másik oldalán? Lapozz a folytatásért!

Fotó: izismile.com