Ilyen volt 2015, azaz thai idő szerint 2558 - Blogbejegyzés

...és így folytatódott

Júniusban partot értünk egy szigeten – ezzel az első kívánságom már teljesült is, pedig most, hogy jobban belegondolok, nem kevés kiskaput hagytam, hisz két országot kértem a térképünkre, de megfeledkeztem Myanmarról és Kambodzsáról – itt is jártunk tavaly.

Hálás vagyok a mindennapi naplementénkért, amivel Paros szigetén búcsúzott tőlünk a nap. A gyönyörű kék tengerre néző teraszunkért, a hullámok fehér tarajáért, amik megtörték a mélykék víz egyhangúságát és jelezték nekünk a szelet.

Hogy semmit nem éreztünk a görög válsághelyzetből, hogy egy percig nem volt kérdés, hogy lesz-e vizünk, kenyerünk, görög joghurtunk. A tengerparti BBQ-estékért, ahol rájöttem, hogy mennyire imádom a kaprot a tzatzikiben. (Pedig előtte…) A napért, amikor körbetekertük a kis Budapest méretű szigetünket – a homokos tengerpartokért, amiket találtunk.

A Párom családjának, hogy meglátogattak minket és hogy velük együtt fedezhettük fel Santorinit.

Az októberi melegben Athénban töltött napokért, hogy állnak még az ókori világ csodái és mi is végigsétálhattunk a romok között. Már aznap hiányzott a tenger, pedig az Akropoliszról láttuk a távolban a kék horizontot.

És hogy újra otthon lehettünk. Hogy a nyáron meghozott döntésem megvalósítottam és letettem a jógaoktatói vizsgát. És a Kedvesemnek, hogy hitt bennem és végig támogatott és minden egyes szavával megerősített benne, hogy jó döntést hoztam. Hogy eljött a próbaóráimra és hősiesen végigcsinálta a gyakorlatokat. És ezzel az utolsó kívánságom is teljesült, de ez is kicsit másképpen. Megtaláltam, hogy mit akarok csinálni három-öt év múlva, de már most is csinálhatom.

Hálás vagyok, hogy segíthettem a barátaimnak azzal, hogy kiköltöztem az albérletemből és odaköltözhettek és hálás vagyok a Párom szüleinek, hogy lakhatok náluk, ha hazamegyünk. Elmondhatatlan boldogság segíteni, köszönöm, hogy megtapasztalhattam ezt az érzést!

És hálás vagyok, hogy újra itt lehetünk, hogy újra a mi thai csodavilágunkban lehetünk, hogy ismerősen járjuk az utcáit, hogy türkizkéken köszönt a tenger, hogy bepillanthatunk a varázslatos thai hagyományokba. Hogy khom loy-t (rizspapír lámpás) engedhetünk el, amikor új évet üt az óra. Hogy ezekben a pillanatokban is mellettem van, akit a legjobbat szeretek. Hálás vagyok az összes mosolyért, nevetésért, sírásért és legfőképp azért, mert ezeket a kalandokat mind együtt élhettük át.

Új évi kívánságok

Ennyi volt 12 hónap, nincsenek új évi fogadalmak csak kívánságok, mert hiszek a leírt szavak erejében és higgyetek Ti is, mert egy év múlva, ha előveszitek a lapot, láthatjátok, hogy megérte.

• Az országok számával már rutinosabban bánok, 2016-ban öt országot tervezünk meglátogatni és ebbe nem számoljuk azt, ahol most vagyunk (ebből már hármat tudok is, kettőt még választhatsz, de tudod, sosincs sértődés, ha több sikerül, de a lényeg, hogy úgy legyen, ahogy a legjobb)
• Legyünk nagyon boldogok, egészségesek mindig és tudjuk értékelni a pillanatokat (ezt mindig kérem)
• Annyi munkánk legyen, amennyi mellett úgy érezzük, hogy szabadidőnk is elég van és továbbra is legalább annyi pénzt kapjunk érte, mint tavaly (de nem sértődöm meg, ha több, mert tudod, van az a nagy terv, amivel nem csak nekünk, de nagyon sok embernek lesz jó)
• Élvezzük a munkánkat, amit csinálunk, legyen lehetőségünk adni. Hitet, szeretetet, egy jó szót, odafigyelést és megmutatni a csodákat az életben, mert vannak.

És még egy kívánság: Legyen nagyon jó éve mindenkinek, Sawadee pee mai, helló 2559!