BBQ-party a tengerparton - Blogbejegyzés

Napokig nincs szél és úgy tűnik ez így marad most egy darabig. Nálunk nem a péntek vagy a szombat jelenti a pihenést, hisz a turistákat és a tanulókat nem érdekli a hétvége. Amikor szél van, dolgozni kell, akkor is, ha hétvége van és akkor is, ha már két hete fúj a szél. Máskor aztán lehet lazítani. Például egy tengerparti grillpartival.

Hatkor kezdődött a buli, de rég tudjuk már, hogy sosem érdemes időben odaérni, mégis ott vagyunk fél hétre. Sörözünk, a vendégek nem jönnek. Jó, hát játsszunk ivós játékot. Két üveges sör egymással szemben, a kupak mindkettő tetején nyitva, de visszatéve. Ha eltalálom a másikét, iszik. Egyszerűnek tűnik, egy idő után viszont úgy fest, ez a legunalmasabb ivós játék, mivel senki nem találja el a másik kupakját. Aztán persze belejönnek, négyszer is zsinórban.

Mi is beszállunk, mégis vicces ez, legalábbis biztos jobb, mint csak várni, hogy elkezdődjön a buli. Két sör után mégis inkább váltanánk, lehetne már kész a grill, addig inkább csak frizbizünk. Természetesen a naplementében. A naplemente pedig minden nap csodaszép, én legalábbis sosem unom. Ahogy a kék ég minden nap újabb árnyalatokat ölt, mikor a nap kezd a látóhatár mögé bukni. Olyankor megszűnik a világ és csak a most van. A legnagyobb dolog, amit az utazások során kaptam a MOST.

Megtanultam jelen lenni, megtanultam átérezni, megtanultam értékelni. Mojitóval a kezemben állok a tengerparton és nézem a naplementét. Ez egy sokszor elképzelt kép. Bevillan, hogy milyennek képzeltem, majdnem ilyen volt. De ez még nem az a part. Azt a partot még meg kell találni.