700 év rejtélyét fejtették meg a kutatók – Kiderült, honnan indult a 14. századi pestisjárvány
Megfejtették, honnan indult az európai lakosságot megtizedelő 14. századi pestisjárvány.
700 év rejtélye tárult fel
Az európai lakosságot a középkorban megtizedelő pestisjárvány, a Fekete Halál Közép-Ázsiából, a mai Kirgizisztán területéről indult el pusztító útjára – állítja egy kutatás, amely hétévszázados rejtélynek vetett véget.
Forrás: 123rf
A kutatás folyamata
Kutatók, akik a Nature című tudományos folyóiratban publikálták eredményeiket szerdán, egy észak-kirgizisztáni temetkezési helyen, a Csu-völgyben vettek DNS-mintát a bubópestis 14. századi – 1338/39-ben elhunyt – áldozatainak maradványaiból.
A pestisjárvány 1346-ban érte el Európát a Földközi-tenger medencéjén keresztül, a Fekete-tengerről árut szállító hajók révén. Mindössze nyolc év alatt a Fekete Halál néven emlegetett ragály helyenként a lakosság 60 százalékát is kiirtotta Európában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, és elindított egy olyan epidémiát, amely hosszabb-rövidebb szünetekkel 500 éven át felütötte a fejét.
A kutatók mindeddig nem tudták megállapítani a járvány eredetét, amelyről heves viták folytak. A leggyakoribb elmélet szerint Kínából indult ki, de erre nem volt semmilyen komoly bizonyíték.
„Mindig lenyűgözött a Fekete Halál, és egyik nagy álmom volt, hogy megfejtsem eredetének rejtélyét” – mondta Phil Slavin, a katasztrófák kutatására szakosodott történész, a publikáció egyik szerzője.
A skóciai Stirling Egyetem professzora ismert két, 19. század végi ásatások során feltárt középkori temetkezési helyet a kirgizisztáni Iszik-köl tó közelében. Az itt talált 400 síremlék közül mintegy százon a halálozás dátumaként 1338 vagy 1339 szerepelt, és ősi szíriai nyelven egy felirat arra utalt, hogy az elhunyt valamiféle dögvészben halt meg.
A fogakból minden kiderülhet
Mindez azt sugallta, hogy túlzott arányú halálozás sújtott egy közösséget hét-nyolc évvel azelőtt, hogy pestisjárvány érte el Európát. Az elhalálozások okának kiderítése céljából a kutatók DNS-mintát vettek hét csontváz fogazatából.
„A fogbél értékes információforrás, mert véredényekben gazdag terület, amely jó eséllyel segít kimutatni a vérben lévő kórokozókat” – mondta Maria Spyrou, a németországi Tübingeni Egyetem kutatója, a kutatás egy másik szerzője.
Az Iszik-kölből származó DNS-t sikerült összehasonlítani több ezer baktériummal, és ebből kiderült, hogy a Kirgizisztánban exhumált holtak a pestist okozó, Európában főleg a patkányok bolhái által terjesztett Yersinia pestis baktériummal fertőzöttek meg. A kutatók szerint egyértelmű, hogy az Iszik-köl tó partján élő közösséget ugyanaz a csapás sújtotta, amely néhány évvel később Európát.
A bacilus genomjának elemzése azt is kimutatta, hogy a baktérium egy ősi, a pestis „családfájának” alapját képező törzséről van szó. Mi több, a kutatók kimutatták, hogy a Fekete Halált okozó pestistörzs legközelebbi élő rokonai ma is megtalálhatók a Tien-san hegységben élő mormotákban. Maria Spyrou szerint mindez megerősíti, hogy a világnak ez a térsége, a Tien-san volt az elterjedés kiindulópontja.
A sírokban talált tárgyak tanúsága szerint az iszik-köli vegyes etnikumú keresztény közösség nagy távolságokba folytatott kereskedelmet a Selyemút mentén, tagjai sokat utaztak, ami szerepet játszott a járvány átterjedésében a Fekete-tenger térségére. A pestisbaktériumok Európát elérve osztódtak gyorsan és tömegesen különböző törzsekre.
A pestist soha nem sikerült kiirtani a Földön, évente ezrek fertőződnek meg vele, főleg Közép-Ázsiában. A Tien-san hegységben főleg a mormoták hordozzák a kórokozót. A középkorihoz hasonló gyilkos járványtól manapság azonban nem kell tartani, mert a baktérium kevésbé virulens, jobbak a higiéniai körülmények és hatékony antibiotikumok is rendelkezésre állnak.
A középkori Fekete Halál az emberi történelem legpusztítóbb pestisjárványa volt, amelynek következtében becslések szerint 75-200 millió ember halt meg 1347 és 1352 között Európában, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában. Európa lakosságának 30-60 százaléka veszhetett oda. (MTI)
Hajmássy Ilona a múlt század egyik legünnepeltebb színésznője volt, sőt egyike azon magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán. Karrierjét azonban egy szexbotrány kis híján a föld alá ásta…