A tüdődtől a szívedig: brutális dolog történik a testeddel a perzselő hőségben, és észre sem veszed

Izzadás, levertség és szapora pulzus: a kánikulában az emberi szervezet óriási túlórában dolgozik, hogy fenntartsa a belső egyensúlyt. A Grazi Egyetem szakértői szerint a tartós forróság komoly fizikai és pszichológiai stressztényező, amely megfelelő védekezés nélkül akár életveszélyes állapotokhoz is vezethet.

Hőkupola

Amikor a környezeti hőmérséklet drasztikusan megemelkedik, a szervezetünk azonnal vészhelyzeti üzemmódba kapcsol. A belső hőmérséklet állandó szinten tartása érdekében a bőrben lévő erek tágulni kezdenek, hogy a meleg vér a test magjából a felszínre áramolhasson, ahol a hőt átadhatja a környezetnek. Ezzel egyidejűleg beindul az izzadás, ami száraz levegőn rendkívül hatékony hűtési mechanizmusként működik. Ugyanakkor magas páratartalom mellett az izzadság képtelen elpárologni a bőrről, így a test folyamatosan izzad anélkül, hogy ténylegesen lehűlne. Eközben a szív- és érrendszerre óriási teher hárul: a szívverés jelentősen felgyorsul, hogy a bőséges bőrellátás mellett is biztosítsa a belső szervek megfelelő oxigén- és tápanyagellátását. „A hőség stresszornak tekinthető, mind pszichológiai, mind fiziológiai szempontból” – magyarázta Katja Čeplak, a Grazi Egyetem egészségpszichológusa. A forróság a zajhoz vagy a légszennyezéshez hasonlóan folyamatos védekezésre és alkalmazkodásra kényszeríti a szervezetet.

Az éghajlatváltozás miatt a hőhullámok egyre gyakoribbá és hosszabbá válnak, így a szervezetünknek egyre hosszabb ideig kell elviselnie ezt a rendkívüli terhelést. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a hőstresszet az egyik legveszélyesebb időjárási kockázatként tartja számon, amely különösen az idősebbeket és a krónikus betegségekkel küzdőket veszélyezteti. Időskorban a bőr szerkezetének megváltozása miatt csökken az izzadási képesség, a szomjúságérzet lanyhul, és a szervezet lassabban reagál a hirtelen hőmérséklet-emelkedésre. Ezenkívül az izzadás során elveszített víz és sók pótlásának elmaradása a vérmennyiség csökkenéséhez vezet, ami szédülést, fejfájást, izomgörcsöket vagy akár súlyos hőkimerültséget is kiválthat. A szív- és vesebetegeknek, valamint a rendszeresen gyógyszert szedőknek különösen ügyelniük kell, hiszen a kánikula felerősítheti a meglévő betegségeiket, a folyadékbevitelt pedig minden esetben a kezelőorvosukkal egyeztetve kell beállítaniuk. Hogy mit tesz a szervezetünkkel még a meleg, a galériánkból megtudod.

A megemelkedett hőmérséklet hatására a bőrben található hajszálerek azonnal kitágulnak, hogy a vér elvezesse a felesleges hőt a test belső magjából. Ez a folyamat azonban komoly munkára kényszeríti a szívet, amely sokkal szaporábban kezd verni, hogy fenntartsa a megfelelő vérnyomást és a létfontosságú szervek vérellátását. Száraz időben az izzadás segít a hűtésben, ám a magas páratartalom meggátolja a párolgást, így a keringési rendszer még nagyobb nyomás alá kerül, ami gyors kimerültséghez és a szervezet túlmelegedéséhez vezethet.

Kattints a további képekért!

Címlapfotó: 123rf.com