Az omikron-hullám mégsem olyan gyenge, mint eredetileg gondoltuk

Mi a helyzet északon és nyugaton?

Észak-Európában voltak a leglazábbak a korlátozások, és a halálozási mutatók szintén itt voltak a legkevésbé rosszak – ebben több adottság is segítette őket, többek között az eleve távolságtartó társadalom, az alacsony népsűrűség, a szabályok fegyelmezett betartása, vagy éppen a jó egészségügy. Ennek ellenére az esetszámok bődületesen elszálltak az északi országokban is, sőt, itt lefordulásról sem beszélhetünk egyelőre, és a lakosságarányos fertőzésszámok még a déli országok számait is meghaladják (kivéve Finnország).

A kórházi terhelés relatíve alacsony maradt az omikron-hullámban is, de a déli országokhoz képest itt egészen eltérő lefutást látunk. Finnországban például a kórházi számok új rekordot döntöttek az omikron-hullámban – mivel a korábbi hullámok szinte egyáltalán nem terhelték meg az egészségügyet –, ez viszont még mindig alacsony terhelést jelent, a csúcson 700 ember sem volt egyszerre kórházban. Kivételt jelent Svédország, ahol érdemben nem hoz kevésbé súlyos járványhullámot az omikron a többi variánshoz képest.

A halálozások tekintetében szintén vegyes a kép: Dániában és Svédországban emelkedést, Norvégiában és Finnországban csökkenést hozott a napi halálozási adatokban az omikron-hullám, azonban az előbbi két ország esetében is messze a korábbi rekordok alatt vannak a halálozási adatok, másrészt az északi országokban egyébként is nagyon alacsonyak a napi halálozási adatok. Mivel északon még felfelé tartanak a járványgörbék, a halálozások száma is nőni fog, de a jelek szerint az omikron okozta halálozások száma messze elmarad majd a korábbi csúcsoktól.

A nyugat-európai országokban még nagyobb szélsőségeket látunk: az Egyesült Királyságban és Írországban új csúcsok után meredek lefordulás jött, Németországban, Hollandiában és Belgiumban viszont még egyáltalán nem beszélhetünk tetőzésről. A francia adatok most épp csökkenést mutatnak, de trendfordulóról még korai beszélni.

A kórházi adatok már egyáltalán nem biztatóak: a briteknél egyedül az alfa hullám idején voltak annyian kórházban koronavírussal, mint most (de itt már látjuk a tetőzést), Franciaországban viszont az eddigi csúcsot közelíti a kórházban ápoltak száma. Belgiumban is jelentős emelkedést hozott a kórházi terhelésben az omikron, de a korábbi csúcs messze van, Hollandiában viszont csökkent a kórházban kezeltek száma az omikron megjelenésével. Németországbanaz új kórházi ápoltak heti alakulása némileg csökkent az omikron megjelenésével együtt.

A halálozási adatok tekintetében a brit görbe az eddigi szokásos pályát követi, azaz az eddigi hullámok során mindig emelkedett, majd a járványgörbe lefordulása után a halálozási adatok is csökkentek. Az Egyesült Királyságban az omikron okozta halálozás is tetőzött már, és messze nem okozott annyi halálesetet, mint a korábbi variánsok. A francia halálozási görbe is emelkedik az esetszámokkal együtt, és bár a korábbi csúcsot nem fogja elérni, az omikron okozta halálozás relatíve magas. Kis emelkedés Belgiumban is azonosítható. Ezzel szemben Hollandiában meredeken esik a halálozások napi száma, miközben az esetszámok meredeken emelkednek és napról-napra csúcsot döntenek, de a német halálozások is csökkennek az omikron-hullámban, rekordra növekvő fertőzésszámok mellett.

Mire lehet következtetni? Lapozz!

Fotó: 123rf