Az omikron-hullám mégsem olyan gyenge, mint eredetileg gondoltuk
A deltánál súlyosabb
Az omikronnal kapcsolatban az volt az általános várakozás, hogy enyhébb lefolyású megbetegedést okoz, mint a korábbi variánsok. Ez egyéni szinten igazoltnak tűnik: a koronavírus halálozási rátája az omikron megjelenésével drasztikusan csökkent, még a deltához képest is. A súlyosság viszont társadalmi szinten már egyáltalán nem biztos, hogy olyan jelentős mértékben csökken az omikron-hullámban, hiszen bőven vannak például olyan magas átoltottságú országok, ahol az omikron súlyos terhelést rótt az egészségügyre és jelentősen növelte a halálozást.
Egyedül az alfáról jelenthető ki határozottan, hogy az omikron nem fog annyi halálesetet és kórházi ápoltat eredményezni (de ne feledjük, az alfa variáns tombolásakor még nem álltak rendelkezésre az oltások), de ha a fenti országokat nézzük, az már kijelenthető, hogy a deltánál bizony súlyosabb hullámot hozott magával az omikron.
Amiben viszont szintén egyedi, és ami végül valóban jótékony tulajdonsága lehet az omikronnak, az a magas fertőzőképessége: minden korábbi variánsnál sokkal több embert fertőz meg, akik közül arányaiban sokkal kevesebben szenvednek el súlyos megbetegedést. Okkal reménykedhetünk tehát abban, hogy az omikron valóban széles körben alakít ki immunitást a társadalomban. De ennek ára lesz, mert az omikron több tízezer emberéletet követel majd Európában is – sokkal többet, mint a delta variáns, írja a Portfolio.
Összességében leginkább az egészségük miatt oltakoztak a magyarok, amit a szabad mozgás és utazás lehetősége követ. A nem oltottak 79%-a elzárkózik az oltás felvételétől, a bizonytalanok körében pedig a szabad mozgás lehetősége lehet a fő motiváció.
Fotó: Pexels, leadfotó: 123rf
Oldalak
