Egészség

Észre sem vesszük, hogy mindannyiunkkal megtörténik: tönkreteszi a hormonrendszerünket és meddővé tesz az endokrin környezetszennyezés

Sajnálatos módon egyre több nőt és férfit érint a meddőség problémája kortól függetlenül, a statisztikák folyamatosan romlanak. Nekik általában valamilyen orvosi segítségre van szükségük, ám sokan tapasztalják, hogy még a legkülönfélébb és legkorszerűbb eljárások, kezelések ellenére sem sikerül a hölgyeknek teherbe esniük, vagy ha sikerül is a teherbeesés, végül nem jutnak el a gyermekáldásig. A becslések szerint Magyarországon mintegy 300.000 meddő pár él, a meddőség okozója pedig elsősorban az endokrin környezetszennyezés és az ennek következtében kialakuló hormonháztartási problémák. A téma nemzetközileg is elismert szaktekintélyének, Dr. Tűű László belgyógyász-endokrinológusnak a vezetésével alapított EndoCare Intézet 2017-ben nyitotta meg kapuit, hogy teljeskörű és megbízható orvosi kezelést nyújtson a hozzájuk forduló pácienseknek. A jelenségről az orvosigazgatóval, illetve az Intézet társtulajdonosával, Márkus Zsolttal beszélgettünk.

Zsolt, először Önhöz fordulok, mint az Intézet társtulajdonosához, hogy átfogó keretet adjunk a kérdéskörnek. Miért vélte úgy, hogy ezzel a jelenséggel, az endokrin környezetszennyezéssel, foglalkozni kell?

Márkus Zsolt: A Veresi Paradicsom tulajdonosaként kerültem kapcsolatba a problémával, ott a zöldségek, feldolgozott élelmiszerek vegyszerterhelésére vonatkozóan végeztünk méréseket, elsősorban persze ennek áttételes, az emberi egészségre gyakorolt hatására voltunk kíváncsiak. Ott találkoztam először az endokrin dizruptorokkal (endokrin dizruptor: olyan természetes vagy mesterséges vegyület ill. molekula, amely alkalmas a hormonrendszer megbetegítésére/megzavarására, a legtöbb esetben úgy, hogy azt a szervezet – tévesen - hormonként azonosítja), ott szembesültem a ténnyel, hogy rengeteg, a mezőgazdaságban használt növényvédőszer viselkedik endokrin dizruptorként. Így ismerkedtem meg az endokrin környezetszennyezés fogalmával is, és a kutatás egyik mellékszálaként, egy véletlennek köszönhetően találkoztam Dr. Tűű Lászlóval, az EndoCare orvosigazgatójával. Aztán ahogyan egyre mélyebbre ástam a témában, úgy tárult fel előttem a probléma nagysága és bonyolultsága és vált világossá, hogy van teendőm ezen a területen.

Dr. Tűű László: Az EndoCare jogelődje tulajdonképpen egészen messzire nyúlik vissza: 2005-ben alapítottuk az első ilyen klinikát. Én a 2000-es évek elején kezdtem el foglalkozni azzal, hogy a hormonális vezérlés, az endokrinológia és az anyagcsere-betegségek hogyan függenek össze, és milyen módon befolyásolják a termékenységet. Akkor még kevesen foglalkoztak a reprodukciós problémák endokrinológiai vonatkozásaival, bár már akkoriban is láttunk fiatal lányoknál PCO-szindrómát, cikluszavarokat. A páciensek száma folyamatosan nőtt, és ezzel együtt az erről való gondolkodás is megváltozott: körülbelül 10-15 év múlva jutottunk el oda, hogy már nem cikluszavarról, hanem termékenységi zavarról beszélünk, emellett a kérdéskör része lett a petefészek funkcióinak csökkenése, a petefészek korai kimerülése. Hogy rendszerszinten legyünk képesek a téma elemzésére, több új, eddig Magyarországon nem igazán vizsgált betegséget is ebbe a sorba állítottunk: az ijesztően nagy számban előforduló autoimmun pajzsmirigy betegségeket és a drasztikusan romló férfi termékenységet.

Utóbbival kapcsolatban nem sok információ áll a rendelkezésünkre. Mi okozza ezt?

T. L.: A jelenlegi legpontosabb számaink erre vonatkozóan, hogy évente 1,4 százalékkal romlik a férfi termékenység, ez egy elkeserítő adat. A férfi termékenység kevésbé felderített mint a női, gyakorlatilag nem is foglalkoznak vele. A WHO adminisztratív módszerekkel kezelte a gondot: a romló eredményekhez igazították a normál értéktáblákat, tisztességes, átfogó vizsgálatok, gyökérok-elemzések azonban alig készültek, pedig körülbelül ugyanott kell keresgélnünk, ahol a nők esetében. Káros környezeti hatásokról van szó, amikben a vegyszerterhelés, illetve az élelmiszeripari változtatások mind szerepelnek, ami miatt a humán belső szabályozási rendszer hamis információkat kap. A hormonális vezérlés egyik fő „hibája”, hogy nincs semmilyen közvetlen összeköttetés az irányító szerv és az irányított szervek vagy szövetek között, csak a vérben utazó hírvivő anyagok, azaz hormonok útján zajlik a kommunikáció. Itt tudnak belépni az endokrin dizruptorok, sokféle hatásmechanizmussal: a vérbe kerülve a szervezet hormonként azonosíthatja őket, így adva hamis parancsokat a szerveknek. Endokrin dizruptor az a molekula is, amelyik egy valós parancsot szállító hormont köt meg a vérben, így akadályozva a szervezet hormonális irányítását. De nem csak a reprodukciónál vannak súlyos gondok: a zsírszövet felhalmozása a szervezetünk vezérlése által jogosan kiadott parancs is lehet, persze egy endokrin dizruptor is kiadhatja/szállíthatja ezt a parancsot - tévesen. Lényegében ez az, amit úgy hívunk: hormonális alapú elhízás, ami aztán öngerjesztő folyamattá válik.

M. Zs.: Magyarországon, de általában a nyugat-európai kultúrákban, patriarchális rendszerben gondolkodunk, emiatt pedig tévesen a meddőséget női problémának tekintjük. Mert hát ki lenne a hibás…, a nő az, aki nem tud szülni. Ehhez képest a valóság az, hogy ugyanannyi nemzőképtelen férfi van, mint meddő nő. A hölgyek persze előbb szembesülnek a problémával, hiszen rendszeresen járnak nőgyógyászhoz és tapasztalnak tüneteket: a ciklusuk jelzi, ha probléma van. A férfi oldaláról nincsenek nyilvánvaló tünetek, ez nagy meglepetéseket okozhat… és okoz is. Sajnos még mindig ott tartunk, hogy általában a hölgy akár évekig is járja a különféle rendelőket, mire a pár férfitagja is bekapcsolódik a folyamatba és elmegy egy kivizsgálásra.

márkus zsolt endocare

Mi az a pont, amikor egy nőnek gyanakodnia kell és érdemes Önöket felkeresnie? Amikor már sokadik próbálkozásra sem jön össze a kisbaba, vagy a cikluszavaron túl is lehetnek árulkodó jelek?

T. L.: Mai ismereteink szerint leginkább még a húszas életévekben, de legkésőbb a harmincas évek elején kellene szűrni arra, hogy a termékenységi mutatók minden tekintetben rendben vannak-e. Ekkor már mérhető az összes olyan paraméter, ami jellemzi a peteérést, kalkulálható, hogy a petefészek kapacitása meddig fog kitartani. Vannak olyan hormonok, amik nagyon gyorsan és pontosan, nagyon jól jelzik azt, hogy az adott egyénnek rendben van-e a hormonháztartása. Ha van egészséges hormonális vezérlés, akkor peteérés, tűszőrepedés és progeszteron-emelkedés is lesz a vérben.

M.Zs.: Jelentős adatgyűjtési, adatelemzési feladataink vannak még ezen a területen és teljes mértékben indokolt az egyéb iparágakban már bevált módszerek átvétele. Az orvostudomány fejlesztési irányai szükségszerűen illeszkednek az általános trendekbe, az öntanuló algoritmusok alkalmazása, a big data elemzések, a korrelációanalízisek itt is meghatározzák majd ez elkövetkező néhány évet. Aztán persze ezt nekünk kell majd a páciensek számára a mindennapokban használható megoldásokká alakítani.

T. L.: Fontos, hogy széles körben tudatosítsuk: a ciklus jelenléte egy egészségjel. A ciklusnak jól kell működnie – a nem jól működő ciklus „rendbetétele” fogamzásgátlóval önmagában egy elfogadhatatlan módszer. Minden cikluszavart komolyan kell venni, fel kell tárni az okokat, tisztázni kell a gyógyítási lehetőségeket és elfelejteni a tüneti kezelést. A fogamzásgátlás egy hormonális nehéztüzérség, megvan a maga helye és szerepe az orvosi gyakorlatban, de a ciklus „helyreállítása” csak ennek alkalmazásával bizonyosan helytelen.

M.Zs.: Az orvosi körökben - tisztelet a kivételnek - sajnos elterjedt, hogy ha valami gond van, akkor „úthengerrel” oldják meg a problémát. A hölgy kap fogamzásgátlót, rendbejön a ciklus, mindenki megnyugszik, látszólag nincs probléma. A fogamzásgátlók szedése eltakarja a problémákat, nem a gyökérokot kezeljük, nem szűrést csinálunk, nem megoldásokat keresünk. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy romlik a reprodukciós ráta (teljes termékenységi arányszám), eltolódik a korfa, eltűnik a munkaképes korú lakosság, ami gazdasági nehézségekhez vezet, de én magam nem csak a gazdasági problémáktól tartok. El tudunk képzelni egy olyan civilizációt, ahol a lakosság nagy részének - bár szeretett volna - nem lett gyermeke? Nem tudta megvalósítani a legnagyobb álmát - és még csak nem is a saját hibájából! Generációkon átívelő távlatok nélkül nem létezik morálisan életképes társadalom.

Mit lehetne tenni ez ellen?

T.L.: Fontos lenne a reprodukciós képesség vizsgálata, az, hogy ugyanúgy a szűrőprogram része legyen, mint mondjuk az anyagcsereszűrés vagy a pajzsmirigy-szűrés. Nagy segítség lenne, ha ennek ismeretében dönthetne arról egy nő, meddig szeretne csak a karrierjére összpontosítani, és mikor helyezi át a hangsúlyt a családalapításra. Adhatnánk egy eszközt a hölgyek kezébe az életük tervezéséhez.

M. Zs.: Az is elengedhetetlen, hogy az orvosszakmai megfontolásokon túlmenően ez az eszköz a modern kor társadalmi követelményeinek is megfeleljen, mi például egy applikációban gondolkozunk.

Önök szerint mi a hormonháztartási problémák felderítésének egyik legnagyobb problematikája napjainkban?

M. Zs.: Ha a magyar számokat nézzük: több millió hormonbeteg, ezzel szemben néhány száz endokrinológus van. Nyilvánvaló, hogy ilyen arányok mellett klasszikus orvos-beteg találkozókkal lehetetlen kezelni a helyzetet, kezdenünk kell valamit a megelőzéssel, a meglevő tudás intézményesítésével, az orvosi diagnosztika megkönnyítésével. Át kell adni az alapismereteket, tájékoztatni kell a társadalmat magáról az alapproblémáról: arról, hogy az endokrin környezetszennyezés létezik, hogy az általunk teremtett művi világban olyan anyagokkal vettük körbe magunkat, amik megbetegíthetnek és meddővé tesznek minket.

Pontosan milyen hatással van a szervezetünkre az endokrin környezetszennyezés? Mit kell tudni róla?

T. L.: Az endokrin környezetszennyezés az endokrin dizruptorok környezetünkbe, táplálékláncunkba kerülését jelenti. A jelenség leírásakor muszáj kényszerű egyszerűsítésekkel élnem, de lényegében a következőről van szó: az endokrin dizruptorok olyan kémiai anyagok, amik hasonlóak a hormonjaikhoz. Kötődni tudnak a hormonreceptorokhoz, „becsapják” a szervezetünket, olyanok, mintha hormonok lennének, de nem azok: hamis vezérlési parancsokat adnak a szerveinknek. Vannak olyan anyagok is, amik a receptorokhoz kötődnek, de nem aktiválják azt (vagyis gátolják, hogy a hormon kötődni és hatni tudjon), ezzel felfüggesztik a hatást. De van olyan dizruptor is, ami csak megköti és inaktiválja a hormonokat a vérben. Szóval minden vegyületet, ami a hormonrendszer működését valamilyen hatásmechanizmussal megzavarja, endokrin dizruptornak nevezünk.

M.Zs.: A tudásunk messze nem teljes, hetente azonosítanak be újabb vegyületeket, és a legnagyobb gond, hogy a mindennapi életünkben nem tudjuk elkerülni őket. Érkezhetnek fertőtlenítőszerekből, műanyag palackokból, ételek csomagolásából, a zöldségeken lévő növényvédőszerekből, kozmetikumokból, de akár egyszerűen a műanyag vízvezetékből is. Pár ezer ilyen vegyületet tartunk most számon. A jogalkotás nehézkes, ezen anyagok visszaszorítása komoly lobbiérdekeket sért, eddig annyit értünk el, hogy például a biszfenolt húsz év huzavona után kivették a műanyag cumisüvegből és a gyerekjátékokból, néhány másik vegyületnél pedig rögzítettek határértékeket.

tűű lászló endocare

Hogyan kellene változtatni az életmódunkon, étkezési szokásainkon, hogy csökkentsük az endokrin dizruptorok által okozott terhelést?

T.L.: A műanyag használata az élelmiszeriparban rendkívül veszélyes, különösen akkor, ha hő- vagy UV sugárzás éri, elterjedt, de rossz szokás a műanyag edényben való melegítés a mikrohullámú sütőben. Komoly problémát jelentenek az állattenyésztésben a hozam növelésére (pl. hús, tej) használt hormonok és gyógyszerek mert ezek bomlástermékei belekerülnek az ételeinkbe. Felelős a betegségekért a növényi ösztrogéneket is tartalmazó ételek túlzott fogyasztása, a parabént tartalmazó kozmetikumok használata. Társadalmi szinten, ami gyorsan és viszonylag olcsón megoldható lenne - így talán van realitása is - a fel nem használt gyógyszerek rendszeres és ingyenes begyűjtése. Az, hogy ezek ingyenesen leadhatók a gyógyszertárakban, nem elegendő.

M.Zs.: Nemsokára kint lesz a weboldalunkon egy hosszú lista ezekről az anyagokról, és most azon dolgozunk, hogy ezeket le tudjuk fordítani a laikusok számára is, hogy a hétköznapi életben hasznosítható javaslatokat tudjuk adni. A pácienseink által követendő alapszintű sorvezetőink már megvannak, emellett ki fogunk rakni egy bővebb anyagot, mert egy átlagos állampolgár pl. nem tudja azt megmondani, hogy a légtechnikájában használt fertőtlenítőszer endokrin dizruptoroktól mentes-e vagy sem.

Mire számítson az, aki felkeresi Önöket? Mi a pontos folyamata a kivizsgálásnak?

M. Zs.: Akár már ismert a meddőségi probléma, akár csak tart tőle valaki, a folyamat mindenképpen egy nagyon alapos, teljeskörű kivizsgálással indul. Nálunk minden egy helyen diagnosztizálható, ez eltart kb. egy hónapig. Mivel reproduktív medicináról beszélünk, itt csak párokban tudunk gondolkodni, a női- és a férfioldali vizsgálat is lezajlik. Ezek után - ha nincs anatómiai eltérés - fel tudjuk ajánlani az úgynevezett Garantált Gyermek Programot, egy komplex és a várandósság létrehozására vonatkozóan garanciát is nyújtó eljárást. A Program részeként a páciensek minden szakterületről, minden szükséges vizsgálatot megkapnak, ami a gyermekáldáshoz szükséges (nőgyógyász és andrológus, belgyógyász, endokrinológus, biológus, radiológus, diabetológus, stb.) A klasszikus orvosi részterületek mellett azonban az endokrin dizruptorokra vonatkozó tanácsadás, a méltatlanul alábecsült fontosságú dietetikai tanácsadás, vagy éppen a pszichológusi segítség is része a Programnak. A Program min. 6 hónapig, maximum 2 évig tart és a célja a hormonháztartás rendbetétele (az. ún. reharmonizáció) után a természetes úton megvalósuló várandósság. Az összes meddőségi eset kb. 70 %-a ugyanis nem szervi, hanem hormonális eredetű.

T.L.: Ha pedig valakinek szervi problémája vagy krónikus betegsége lehetetlenné teszi a természetes megtermékenyülést, akkor az asszisztált reprodukció (mesterséges megtermékenyítés) felé irányítjuk. Azt már a kezdeti kivizsgálás után látjuk, hogy férfi vagy női oldalon van probléma, tudjuk, mennyi esélye van a spontán teherbeesésnek, vagy éppen a lombikprogramos vagy valamilyen más speciális eljárással elérhető sikernek. Ha pedig az a sajnálatos eset áll elő, hogy a gyermekáldás semmilyen módon nem lehetséges, akkor ezt is tisztességesen közöljük a párral.

M. Zs.: Vannak Magyarországon reprodukciós központok, meddőségi klinikák is - mi nem ezek vagyunk. Ezzel együtt a tevékenységünk fontos előkészítője a mesterséges megtermékenyítésnek, a hormonháztartás rendbetétele után az IVF eredményessége is több mint duplájára emelkedik.

Mi lenne a megoldás arra vonatkozóan, hogy ez a probléma minél több emberhez eljusson?

M. Zs.: A valóság már ránk törte az ajtót. Régóta tudjuk, hogy az emberi tevékenyég jelentős környezetszennyezéssel jár, a füstölő kémények, a szennyezett folyók jól látható példái ennek: így aztán könnyű volt meggyőzni az embereket a probléma létezéséről és súlyosságáról. Az endokrin környezetszennyezés viszont rejtett, az egészségünket leromboló láthatatlan vegyületek sokasága anyagcserezavarokat okoz, beteggé és bizony meddővé tesz minket, mindezt úgy, hogy a lakosság nagy része nem is tud róla.

T.L.: A hormonbetegséggel kezelt páciensek átlagéletkora folyamatosan csökken. Fiatal, sportos hölgyek és urak érkeznek hozzánk az Intézetbe azzal, hogy próbálkoztak, de „nem jött össze” a gyermek. A vizsgálatok során aztán kiderül, hogy romokban van a hormonháztartásuk, és ha valaha is gyermeket akarnak, sokat kell változtatni az életmódjukon. Persze eközben a gyermekvállalásra való felkészítés „mellékhatásaként” az általános egészségi állapotuk is helyreáll.

M. Zs.: 2023-ban tartotta az ötödik hivatalos konferenciát az Európai Bizottság az endokrin dizruptorokról. A probléma ismert, a jogalkotás viszont képtelen érvényesíteni a társadalmi összérdeket, és nem is lesz rá képes, csak akkor, ha a társadalom részéről is megjelenik ez az igény. Ha része lesz a közbeszédnek, a közgondolkodásnak az endokrin környezetszennyezés és a nagyközönség is megérti a probléma súlyát, akkor biztos vagyok benne, hogy a szükséges változások megtörténnek.

Bár a tünetek jelentéktelennek tűnhetnek, az orvosok szerint mégis érdemes odafigyelni rájuk.

Leadfotó: 123rf, fotók: Endocare

Oldalak

Video Visszatérés a munkába kisgyerek mellől - tippek a szakértőtől
Egészség
Sztárok
Gene Hackman január 30-án ünnepelte 94. születésnapját. A kétszeres Oscar-díjas színészóriás az ezredforduló utáni években elégelte meg Hollywood cukorhabos zsizsegését, és úgy döntött, nyugdíjba...
Lifestyle
Nem tudsz és nem is szeretnél lemondani a kedvenc gyorséttermi sült burgonyádról, de tudod, hogy ideje egészségesebb verzióra váltanod? Akkor van egy szuper tippünk számodra!
Lifestyle
Pénzügyi útmutatásra, tanácsra lenne szükséged, de nem tudod kihez fordulj? Az alábbi három csillagjegy tökéletes választás lehet, ők ugyanis kiemelkedően jól bánnak a pénzzel.