Hurrá, még mindig nyaralunk! - Sánta Laci blogbejegyzése

Kerékpár, quad, autó

Első alkalommal a panzió kerékpárjaival indultunk strandolni. Ma már jót nevetünk rajta, de akkor azt éreztem, hogy ez nagyon nem jó ötlet! Persze tudok biciklizni, hisz kamaszként Békéscsabán mindenhová azzal mentem, de mára teljesen elszoktam tőle. Ráadásul a közel 4 km-es távból kb. hármat fölfelé kellett tekerni. Igaz, csak odafelé, így visszafelé egy kicsit könnyebb volt, de akkor is kivoltam! :) Szóval praktikusabb, ha az ember bérel egy motort vagy autót… vagy… egy QUADOT.

Ezek voltak az első járművek, amiket kibéreltünk. Egyszerűen Isteni volt! Quadozni egy szigeten, ahol még a száguldó motoron is meleged van, és mindezt olyan vadregényes utakon, amik hol a tengerparton, hol erdőben, hol pedig egy meredek sziklafal mellett kanyarogtak, ahol jobbra egy magas kőfal, balra pedig a semmi, csak a hihetetlen mélység, kicsipkézve éles kövekkel és az alján pedig a tenger - lenyűgöző látvány! Nem győztünk ámuldozni! Tényleg el kell menned oda!

A quadozás felejthetetlen volt, pláne, hogy egyszer behajtottunk egy erdőbe valami földútra, mert olyan strandot kerestünk, ahol csak mi vagyunk. Találtunk is, hosszú utazás után, de nagyon sziklás volt a part. Attól még király volt!

Aztán pár nap múlva persze autót béreltünk. Egy igazi kis aszfaltbetyárt! Valami japán rettenetet, ami kb. ezer köbcentis volt, és ha váltani akartál, biztos, hogy oldalba könyökölted az anyósülésen ülőt, a csomagtartóba csak három hátizsák fért el, és ha légkondit kapcsoltál, csak éppen hogy döcögött, de mi nagyon élveztük! A célnak tökéletesen megfelelt! Praktikus, kis helyre be lehet vele parkolni, és iszonyat keveset fogyasztott! Kb. 5 litert úgy, hogy négyen ültünk benne és állandóan hegynek fölfelé hajtottunk! Persze túlzok, de a hegyvidéki körülményekhez képest valóban nagyon keveset evett. Abszolút elégedettek voltunk, mert mindig mindenhova elvitt. A célnak tökéletesen megfelelt. Nem száguldottunk vele, de azokon az utakon nem is lehetett

Egy alkalommal befizettünk egy hajóútra. Elmentünk egy közeli szigetre, Skiathos-ra. A hajó közben a legszebb strandokon megállt egy kis időre, ahol fürödhettél, ehettél, ihattál, aztán kis idő múlva tovább ment. Megálltunk a sziget legnagyobb városánál is, magánál Skiathos-nál, ahol pedig sok vásárfiát vehetett az arra járó nép. Igen, ez fura lehet. Tehát ezen a szigeten, ahogy Skopelos-on is, több város és kisebb falu van. Mindkét sziget a legnagyobb városáról kapta a nevét, így Skiathos Skiathos városáról, Skopelos pedig Skopelos városáról.

Visszafelé pedig végre kiélhettem azon vágyamat, hogy ott álljak egy hajón, vizes legyek a vízpárától, átjárjon a szél és csak álldogáljak és álldogáljak a napsütésben, átadjam a szélnek a sok fáradtságomat, rossz gondolataimat és magamba szívva a friss levegő vibráló energiáját, feltöltődjek. Valóban nagy szél volt, így a már előre bekészített pulcsijainkat a fejünkre tekertük

Sok helyen voltunk, de legizgalmasabb helyeket a következő részre hagyom! :) Ott majd bemutatom azokat a helyszíneket, ahol a filmet forgatták. Tarts velem akkor is!

Ha tetszett a bejegyzés, akkor nyomj egy lájkot, vagy oszd meg másokkal is!
Olvasd el az előzőt is: Az én drága testvérem díjat kapott!