Ilyen lenne az életünk, ha leszoknánk arról, hogy állandóan mások felett ítélkezünk

Az a helyzet, hogy felőlem nyugodtan ítélkezhetsz, ha így érzed igazságosnak, vagy egyszerűen szeretsz mások „bűne” fölött háborogni. De itt az idő megtudnod, hogyan ártasz vele magadnak is, nemcsak annak, akit így szemlélsz.

Lehetetlen pálcát törni bárki fölött is, mégis lelkesen űzzük ezt a sportot

Tegyük fel, látunk valakit, aki olyat tesz, „amit mi sosem tennénk”. (Khmm…) Rögtön megvan a véleményünk. Pedig képtelenség úgy megítélni egy másik embert, hogy annak köze legyen ahhoz a valós élethelyzethez, lelkiállapothoz, amiben ő most éppen van. Egyszerűen azért, mert sosem lehetünk egy másik ember helyében, még ha bele is próbáljuk képzelni magunkat. Hiszen épp ez az: magunkat képzeljük oda. És nekünk egy teljesen más múltunk, életutunk, tapasztalatunk van, sőt merőben más személyiségünk. Pszichológiai megközelítésben nézve, ha például csak abba belegondolunk, hogy tegyük fel, te extrovertált ember vagy, a másik pedig introvertált, sosem leszel képes igazán a helyébe képzelni magad. Hiszen tudjuk, hogy egy adott helyzetben teljesen máshogy érzi magát, és reagál egy befelé, vagy egy kifelé forduló személyiség.

De írhatom az asztrológiai megközelítést is: teljesen más csillagzat alatt születtetek, más energiákat, élettervet hoztatok magatokkal. Ha az ő helyébe szeretnéd képzelni magad, át kellene venned a képletét is – vagyis a személyiségét, múltját, karmáját, mindent – hogy ez a próbálkozás egy kicsit is sikeres legyen. De akkor még mindig nem mentél keresztül az ő életútján. Te a tiéden mentél keresztül, abból vontál le következtetéseket a személyiséged szűrőjén keresztül.

Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!

Fotó: brokenbelievers.com