Soha többé ne edd meg a tegnapi maradékot, ha ezt látod rajta: nagy bajod is lehet belőle

A súlyos konyhai ételmérgezések és gyomorrontások döntő többségét nem a kétes hírű gyorséttermekben kapjuk be, hanem a saját hűtőnkben lapuló, ártatlannak tűnő tegnapi maradékoktól.

Egyetlen jelre kell figyelni a maradékokon

Ismerős a szituáció? Vasárnap délutánról megmaradt egy adag tejszínes-húsos tészta vagy egy kiadós vasárnapi húsleves. Hétfő este fáradtan hazaérsz a munkából, csak benyúlsz a hűtőbe, beleszagolsz az edénybe, és azt mondod magadban: „Nincs semmi baja, jó az még!” Majd berakod a mikróba másfél percre, és jóízűen megeszed.

Óriásit tévedsz. A súlyos konyhai ételmérgezések és gyomorrontások döntő többségét nem a kétes hírű gyorséttermekben kapjuk be, hanem a saját hűtőnkben lapuló, ártatlannak tűnő tegnapi maradékoktól. Létezik egy láthatatlan, rendkívül veszélyes határvonal, amit a legtöbben nap mint nap átlépnek – és van egy konkrét jel, amit ha meglátsz az ételen, azonnal a kukába kell dobnod, ha nem akarod az éjszakát a sürgősségin vagy a mosdó felett tölteni.

Leadfotó: 123rf

A legtöbben a szaguk, az állaguk vagy a látványuk alapján döntik el egy ételről, hogy fogyasztható-e még. Ez a létező legveszélyesebb tévhit! Különbséget kell tenni a romlást okozó mikroorganizmusok és a kórokozó (patogén) baktériumok között. A romlást okozó baktériumok és gombák felelősek a savanyú szagért, a penészfoltokért és a megváltozott ízért. A súlyos ételmérgezést okozó patogén baktériumok – mint a Salmonella, a Listeria monocytogenes, az E. coli vagy a Bacillus cereus – semmilyen szagot, elszíneződést, gázképződést vagy fura ízt nem hagynak maguk után a szaporodásuk korai és középső szakaszában. Amikor az étel már láthatóan penészes vagy büdös, az már a lebomlási folyamat legvége. A valódi biológiai veszély viszont órákkal vagy napokkal korábban bekövetkezik, anélkül, hogy bármit észrevennél rajta!

Kattints a további képekért!