A legtöbben a szaguk, az állaguk vagy a látványuk alapján döntik el egy ételről, hogy fogyasztható-e még. Ez a létező legveszélyesebb tévhit! Különbséget kell tenni a romlást okozó mikroorganizmusok és a kórokozó (patogén) baktériumok között. A romlást okozó baktériumok és gombák felelősek a savanyú szagért, a penészfoltokért és a megváltozott ízért. A súlyos ételmérgezést okozó patogén baktériumok – mint a Salmonella, a Listeria monocytogenes, az E. coli vagy a Bacillus cereus – semmilyen szagot, elszíneződést, gázképződést vagy fura ízt nem hagynak maguk után a szaporodásuk korai és középső szakaszában. Amikor az étel már láthatóan penészes vagy büdös, az már a lebomlási folyamat legvége. A valódi biológiai veszély viszont órákkal vagy napokkal korábban bekövetkezik, anélkül, hogy bármit észrevennél rajta!
1/6
Fotó: Pinterest
Video Indul az új magyar krimisorozat - A Keselyű színészeivel beszélgettünk
A legtöbben a szaguk, az állaguk vagy a látványuk alapján döntik el egy ételről, hogy fogyasztható-e még. Ez a létező legveszélyesebb tévhit! Különbséget kell tenni a romlást okozó mikroorganizmusok és a kórokozó (patogén) baktériumok között. A romlást okozó baktériumok és gombák felelősek a savanyú szagért, a penészfoltokért és a megváltozott ízért. A súlyos ételmérgezést okozó patogén baktériumok – mint a Salmonella, a Listeria monocytogenes, az E. coli vagy a Bacillus cereus – semmilyen szagot, elszíneződést, gázképződést vagy fura ízt nem hagynak maguk után a szaporodásuk korai és középső szakaszában. Amikor az étel már láthatóan penészes vagy büdös, az már a lebomlási folyamat legvége. A valódi biológiai veszély viszont órákkal vagy napokkal korábban bekövetkezik, anélkül, hogy bármit észrevennél rajta!