Így ver át a tested, amikor repülés közben eszel: Nem az étellel van a baj

Miért van más íze az ebédnek a felhők között, mint odalent? Lehet, hogy nem az étel hibája, ha nem nyerte el a tetszésed a fedélzeten.

Nem a szakács a hibás

A fedélzeti ételek hosszú ideje vegyes reakciókat váltanak ki az utazókból – és valljuk be, nem teljesen alaptalanul. Ha valaha utaztál repülővel, valószínűleg te is találkoztál már azzal a fakó, kissé gumis állagú tésztával vagy a nehezen beazonosítható húsos fogással, amit alufóliás tálkában tettek eléd. Még ha nem is a légitársaság menüjéből választottál, hanem saját nassolnivalóval készültél, valószínűleg azt is tapasztaltad, hogy 10 ezer méter magasan valahogy minden étel más.

De miért van ez így? Mi történik az ízérzékelésünkkel a levegőben? A válasz meglepő módon nem (csak) az ételek minőségében rejlik. A magasság, a kabinnyomás, a száraz levegő és még a zajszint is befolyásolja azt, hogyan érzékeljük az ízeket. Galériánkban utánajárunk, hogyan változik meg érzékszerveink működése a repülés során, és miért lesz még a legfinomabb falat is kevésbé élvezetes odafent.

Kattints a galériára!

A repülőgépek utasterében uralkodó körülmények jelentősen befolyásolják az ízérzékelést. A rendkívül száraz levegő és az alacsony légnyomás kiszárítják az orrjáratokat, csökkentik a szaglás hatékonyságát, ezáltal pedig az ízlelést is. A Fraunhofer Intézet kutatásai szerint a légi környezet akár 30%-kal is csökkentheti az ízlelőbimbók érzékenységét, különösen a só és a cukor ízérzékelését tompítva. Ez megmagyarázza, hogy egyes ételek miért tűnnek finomabbnak a levegőben, míg mások teljesen ízetlennek hatnak. A jelenség nem az étel minőségéről szól, hanem arról, hogyan reagál a testünk a repülés fiziológiai hatásaira.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: 123rf