A repülőgépek utasterében uralkodó körülmények jelentősen befolyásolják az ízérzékelést. A rendkívül száraz levegő és az alacsony légnyomás kiszárítják az orrjáratokat, csökkentik a szaglás hatékonyságát, ezáltal pedig az ízlelést is. A Fraunhofer Intézet kutatásai szerint a légi környezet akár 30%-kal is csökkentheti az ízlelőbimbók érzékenységét, különösen a só és a cukor ízérzékelését tompítva. Ez megmagyarázza, hogy egyes ételek miért tűnnek finomabbnak a levegőben, míg mások teljesen ízetlennek hatnak. A jelenség nem az étel minőségéről szól, hanem arról, hogyan reagál a testünk a repülés fiziológiai hatásaira.
1/6
Fotó: Pinterest
Video A Hegyi doktor Magyarországon: Interjú Hans Sigl-el
A repülőgépek utasterében uralkodó körülmények jelentősen befolyásolják az ízérzékelést. A rendkívül száraz levegő és az alacsony légnyomás kiszárítják az orrjáratokat, csökkentik a szaglás hatékonyságát, ezáltal pedig az ízlelést is. A Fraunhofer Intézet kutatásai szerint a légi környezet akár 30%-kal is csökkentheti az ízlelőbimbók érzékenységét, különösen a só és a cukor ízérzékelését tompítva. Ez megmagyarázza, hogy egyes ételek miért tűnnek finomabbnak a levegőben, míg mások teljesen ízetlennek hatnak. A jelenség nem az étel minőségéről szól, hanem arról, hogyan reagál a testünk a repülés fiziológiai hatásaira.