Eddig ismeretlen agyterületet fedeztek fel a magyar tudósok

Egy új tanulmányban a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói az agy jutalmazó rendszerében szerepet játszó, eddig ismeretlen agytörzsi területet mutatnak be – írja az MTI a HUN-REN közleménye alapján

Összetett idegrendszeri háttér

Agyunk folyamatosan fürkészi, hogy élményeink hasznosak vagy károsak-e, ez pedig nagyban hat a döntéshozatalunkra, veszély esetén például segít a menekülésben. A folyamat idegrendszeri háttere igen összetett.

Az emlősök agyában egy agykéreg alatti struktúra, a laterális habenula játszik kulcsszerepet az érzelmek feldolgozásában és a motivációs folyamatok irányításában. A laterális habenula aktiválódása negatív érzelmeket vált ki, túlaktiválódása pedig szorongáshoz vagy depresszióhoz vezethet. Ezzel szemben a gátlódás pozitív érzelmeket okozhat, ami fontos lehet az örömérzet kialakulásában vagy a hangulatzavarok kezelésében.

A HUN-REN KOKI-ben Nyiri Gábor és kutatócsoportja már egy 2019-es tanulmányában azonosította az egyik legjelentősebb olyan agytörzsi serkentő idegsejt-populációt, amely rossz élmények során aktiválja a laterális habenulát, az érintett serkentő sejtek negatív élményt és agressziót váltottak ki. Most Zichó Krisztián és munkatársai Nyiri Gábor vezetésével fedeztek fel egy újabb, a laterális habenulát célzó agyterületet.

Ennek működése ellentétes az előzővel: ez a legnagyobb eddig ismert agyterület, amely csak tisztán gátlást biztosít a laterális habenula számára.

Ezt az agytörzsi magot az elhelyezkedése alapján szubventrikuláris tegmentumnak (SVTg) nevezték el, utóbb pedig szerepét számos idegrendszeri folyamatban vizsgálták egy svájci csoporttal és további magyar szakértők bevonásával.

Egereken kísérleteztek

Egy kísérletsorozatban a kutatók egereknek tanították meg, hogy miként tudják szabadon aktiválni saját SVTg sejtjeiket, amihez az állatoknak be kellett dugniuk az orrukat egy kis lyukba. A jelek alapján az egerek nagyon szerették ezt a feladatot, és igyekeztek minél többször aktiválni saját SVTg sejtjeiket.

Ez megmutatta, hogy az SVTg működése az állatokban jó érzést kelt, ebből pedig arra következtettek, hogy ezen sejteknek szerepük lehet a kellemes élmények keresésében, de emberben akár az élvezetek túlzott hajszolásában is. A HUN-REN KOKI munkatársai azt is kimutatták, hogy az SVTg aktivitása nemcsak a pozitív élmények alatt, hanem a pozitív emlékek felidézésekor is fokozódik. A rágcsálók látszólag azt is igen kedvelték, ha a kutatók közvetlenül, mesterségesen serkentették SVTg sejtjeiket.

Sőt, kihívást jelentő helyzetben ezen serkentés szorongáscsökkentő hatást váltott ki, aminek következtében az egerek bátrabbak lettek egy ismeretlen terep felfedezésében.

Ezzel szemben az SVTg gátlása rossz élményt és fokozott félelmet idézett elő, ezért az állatok mindig elkerülték azokat a helyeket, ahol a gátlást átélték. A kísérlet és további tesztek igazolták, hogy az SVTg egyrészt segíti a jó élmények átélését és a motivációt, másrészt megakadályozza, hogy rossz élmények során az állat túlságosan féljen, esetleg pánikba essen.

A kutatók feltérképezték az SVTg idegsejtjeinek fiziológiai és genetikai jellemzőit is, ami lehetővé tette, hogy megtalálják az SVTg agyterületét a makákók és az emberek agytörzsében is. A csapat szerint az SVTg agyterület felfedezése áttörést jelenthet mind az élményeink és döntéshozatalunk megértését célzó kutatásokban, mind pedig a szorongás, a depresszió vagy akár a szenvedélybetegségek kezelésére irányuló célzott terápiák fejlesztésében.

Leadfotó: 123rf