Rosszabb lesz a testünk szaga, ahogy öregszünk? A tudósok kimondták a meglepő igazságot
A fiatalok ezt sokan „öregszagnak” szokták nevezni, de mit mond erről a tudomány.
És miért nem jelenik meg sok öregnél ez a jellegzetes szag?
Az öregedés nem egyetlen okra vezethető vissza, hanem a sejtek, a hormonok, az immunrendszer és a genetikai programok együttes változására. A modern kutatás ma már nem úgy tekint az öregedésre, mint elkerülhetetlen hanyatlásra, hanem mint egy olyan folyamatra, amelynek üteme bizonyos határok között befolyásolható.
A tudomány jelenlegi állása szerint az öregedés teljes megállítása nem lehetséges, de lassítása igenis reális cél. A sejtek működését befolyásoló tényezők, például a gyulladásos folyamatok, az oxidatív stressz, a telomerek rövidülése mind olyan területek, ahol az életmódnak bizonyított hatása van. A kutatók évtizedek óta vizsgálják, hogyan hat a táplálkozás, a mozgás, az alvás, a stresszkezelés vagy éppen a társas kapcsolatok minősége a biológiai öregedésre. A lassabb öregedés nem csodaszer kérdése, hanem következetes életmódé.
Ugyanakkor a genetikai háttér is meghatározó, vagyis vannak, akik eleve gyorsabban vagy lassabban öregszenek. A tudomány tehát nem ígér örök fiatalságot, de azt igen, hogy a biológiai kor jelentős részben alakítható.
Az öregedés egyik legkülönösebb, sokszor félreértett jelensége az úgynevezett „öregszag”, amelyet a fiatalabb generációk gyakran emlegetnek. Van ennek alapja? Mit mond erről a tudomány? Nos, a galériánkban mindent leleplezünk!
Leadfotó: 123RF – Illusztráció
Oldalak
