Képzeld, egy anya is lehet fáradt!

Az én izmaim is csodálatosak!
Aztán egy nap azon kaptam magam, hogy épp útban vagyok a kineziológus felé, ahol aztán rájövök, hogy mennyire elképesztően csodálatos a test izmostul, mindenestül! Mert azok az izmok – amelyekről legtöbbször akkor veszel tudomást, ha nem feszesek, vagy beállnak az emelgetéstől vagy épp sajognak a megerőltetéstől – hihetetlenül beszédesek. Tényleg nemcsak a fizikai, vagyis testi értelemben tesznek igen jó szolgálatot, hanem a lélekelemzés szempontjából is. Nem lehet egyszerűen másként megfogalmazni, minthogy tényleg minden egyes izomban megjelenik egy-egy történet. Az izomtónus, ugye, a stressz hatására megváltozik, így egy konkrét kérdés vagy téma során a test vagy reagál vagy sem. A kineziológus a beszédes izmok segítségével csatlakozik rá a mi kis kommunikációs rendszerünkre, amelyben bizony vannak igen mélyen „elrejtett” információk. Igen, olyanok, amiről nem is tudunk. A felszínre hozva viszont simán lehet oldani az akadályainkat létrehozó blokkokat. De mielőtt azt hinnéd, nagy szakértője lettem a témának, fontos tisztáznom, hogy jaj, dehogy is! Csak annyira lelkes lettem attól, hogy világosabban látom, mi hogyan működhet, munkálkodhat bennem, és hogy nem kell attól összecsuklani, ha elfáradok. Szóval, belső utazni jó! Még akkor is, ha közben néha könnyezni kell meg fájdalmasakat érezni. Egyszerűen felszabadít, gyógyít, üdít, terheket görget le innen meg onnan.
A következő 21 napom…
Most a találkozásunk után vagyok néhány nappal. Anya vagyok, szuper anya vagyok, torokban gombóc, vállamról ledobott terhek nélkül. És ki vagyok még? Végre egy olyan elképesztően üde anya is, aki nem eped még öt percért ébredés után.
Ja, és még valami: Zsuzsannától azt is hallottam, hogy amit 21 napon át csinálunk, az szokásunkká válik. Úgyhogy eldöntöttem, hogy a következő legalább egyszer 21 napot annak szentelem, hogy foglalkozom magammal. Mert, ugye ezt egy anyának is szabad. Sőt, kifejezetten ajánlott! :)
Amikor nyár elején azt ecseteltem, elérkeztünk a dackorszak első felvonásához, hiába kacagtak az idősebb gyermekek anyukái azon, hogy csak majd ezután jön a java, visszakacagtam. Hát, figyelj! Amikor nyár elején leírtam azt, hogy elkezdődött a dackorszak, szerintem nem voltam magamnál…
























