Komoly egészségügyi probléma az álmatlanság

Az alvás testünk természetes pihenőállapota. Gyermekkorunkban szükségünk van rá testi-szellemi fejlődésünkhöz, felnőttként pedig segít helyreállítani szervezetünket, világosabban látni problémáinkat (például álmok segítségével), enyhíti bánatunkat, nyugtalanságunkat. De mi a teendő, ha nem tudunk rendesen aludni?

Ha valami megakadályozza alvásunkat, az csökkenti értelmi és mozgásos teljesítőképességünket, először csak időszakosan, ám ha tartós alvásmegvonásról van szó, az súlyosabb egészségügyi károsodást is okozhat. A kutatók megfigyelték, hogy az alváshiány alvásadósságot is eredményezhet, amit a szervezet igyekszik minél előbb bepótolni, bármi áron.

Az álmatlanságban (orvosi nyelven inszomniában) szenvedő betegek leggyakrabban így írják le állapotukat: „rosszul alszom”, „nem tudom kialudni magam”, „az éjszaka egy részét ébren töltöm”, „reggel túl korán felébredek és nem tudok visszaaludni”, „reggel fáradtnak, összetörtnek érzem magam”. Ha ezek közül akár egy is igaz rád, könnyen lehet, hogy te is álmatlanságban szenvedsz.

Az okok:

Az alváshiány igen eltérő okokra vezethető vissza: gyakran a külvilággal való túlzott kapcsolattartás miatt válik túl felületessé az alvásunk. Ilyenkor az alvó olyan (túl)érzékeny is lehet az ingerekre, mint éber állapotában, gondoljunk csak az olyan álmatlan éjszakáinkra, amikor még a tücsökciripelésre is felriadunk… Ilyenkor tehát az alvórendszerünk és az ébresztőrendszerünk zavarodik össze. Ez azonban nem anatómiai, sokkal inkább működéses jellegű zavar, amelyet lélektani tényezők kísérnek és leggyakrabban 30-as éveinkben jellemző.

Az álmatlanság másik oka természetesen a bioritmus rendszertelensége: ha belső ritmusunkban változás következik be, zavarok keletkeznek az élettani folyamatainkban. Jó példa erre az utazások során bekövetkező álmatlanság, amelyre csak a szervezetünk „átállása” a megoldás.

A leggyakoribb tünetek:
Az álmatlanság leggyakoribb jelei az alvást megszakító felébredések. Ez természetesen az egészséges embereknél is előfordul, ám ha az éber, fél-éber állapotok (vagyis mikorébredések) meghaladják az egy percet, az befolyásolja az alvás további lefolyását is.

Az alvás folyamatának megzavarodását az alvási ciklusok sorrendjének összekeveredése is okozhatja: ez esetben sokkal lassabban következik be az elalvás és mivel az alvás mélyülése nem a megfelelő sorrendben történik, csak az ismétlődő alvás-felébredés sorozatok után következik be a nyugodt alvás.

Mindenkinél ingadozik az alvás mélységének szintje, minél mélyebben alszunk, annál ritkábbak mikorébredéseink. Ha viszont az apró ébredéseink túl gyakorivá válnak – még ha felébredést nem is okoznak – felületessé teszik pihenésünket.

A megoldások:

Nem kell rögtön az altatókra gondolni, ha az elalvásért való harc kerül szóba: ezek nagy része olyan mellékhatásokkal bír, melyek – noha lehet, hogy elmulasztják problémánkat – nappalainkat ronthatják el (például bágyadtságot vagy akár depresszív tüneteket okozva). Léteznek olyan gyógynövények viszont, melyek szintén segítenek az elalvásban: citromfű, cickafarkfű, macskagyökér, kamilla, korpafű, orbáncfű, sőt még a kapor is. Ezekből főzzünk teát, amit elalvás előtt fogyasszunk. Illatok segítségével is megnyugtathatjuk idegrendszerünket, ezzel elősegítve az elalvást: a levendulás vagy a jázminos illóolajat szokták ajánlani ilyen esetben. Azonban a felsorolt növények, gyógynövények hatásossága nem feltétlenül igazolt, ezért ne vessük bele magunkat gondolkodás nélkül a teafüvek, illóolajok sűrűjébe.

Az álmatlanságot leghatékonyabban lehetséges okának megszüntetésével, vagyis bioritmusunk beállításával, rendszeressé tételével kezelhetjük: teremtsünk megfelelő (tehát nyugodt) környezetet alvásunkhoz, minden nap közel ugyanabban az időpontban feküdjünk le és keljünk fel, szorítsuk vissza a bizonyos élvezeti szerek (fájdalom, de főleg a kávé) fogyasztását, valamint ugyanilyen fontos tényező a rendszeres testmozgás is.

Sok különböző módszert ajánlanak még a könnyed alvásért (például jóga), de nagyon fontos, hogy ha tüneteink nem enyhülnek, forduljunk orvoshoz, aki problémánk gyökerét – ami valamely betegség (akár depresszió) is lehet – megszüntetve segíthet rajtunk.