Inspiráló Nők 2022: „Fontosnak tartom, hogy mi nők a rivalizálás helyett inkább kapcsolódjunk egymáshoz” - Döbrösi Laura

A Femcafe.hu Inspiráló Nők Díj jelöltjével, Döbrösi Laurával beszélgettünk, aki a leginspirálóbb fiatal tehetség kategória díjának egyik esélyese 2022-ben.

Ismerd meg a jelölteket: Döbrösi Laura

A leginspirálóbb fiatal tehetség kategóriájában idén is három nagyszerű nőt jelölt a bizottság, köztük a 29 éves Döbrösi Laurát, aki 10 éves kora óta dolgozik színésznőként, a színészet mellett pedig gyerekkora óta a természetvédelemmel is foglalkozik. Sikerként könyveli el, hogy felkerült a Fedél Nélkül címlapjára, emellett saját projektjeire, a Zengetőre és az Erdővédő Alapítványra is büszke.

Milyen érzés volt, amikor megtudtad, hogy jelöltek, és a rendezvény részese lehetsz? Mit szóltál a jelöléshez?

Mindig nagyon hálás vagyok, amikor egy díjra jelölnek. Az utóbbi pár évben nem volt erre példa, úgyhogy nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy most jelölt vagyok. Jó dolog visszajelzést kapni arról, hogy a munkám eljut az emberekhez és hat rájuk. Külön öröm, hogy most egy elég vegyes jelölőbizottságtól kaptam ezt a kedves gesztust.

Hogyan látod a nők helyzetét a filmszakmán belül?

Sok pozitív változás tapasztalható, köszönhetően annak, hogy néhány évvel ezelőtt elindultak a harcias – néha túlontúl harcias, de mégiscsak szükséges – nőjogi mozgalmak. Egyre több inspiráló nő van a szakmában, ráadásul olyan pozíciókban, amiket korábban főként férfiak töltöttek be. Ma már sok nő dolgozik videósként, operatőrként, hangmérnökként – nem beszélve azokról a nőkről, akik producerként nyújtanak elképesztő teljesítményt. Emellett a nőkhöz való hozzáállás is rengeteget változott a szakmában: nem tudom, hogy azért, mert idősebb és komolyabb lettem, de ma már nem fordul elő, hogy tiszteletlenül vagy lekezelően szólnak hozzám. Tinédzser koromban erre azért volt példa.

Mi inspirált arra, hogy ezt a pályát válaszd?

Tulajdonképpen nem én választottam, hanem teljesen véletlenül kerültem a szakmába tízéves koromban. Elmentem egy drámatáborba, majd beválogattak egy gyerekfilmbe, ezután pedig egyik munka követte a másikat. Valójában nem akartam színésznő lenni, a szüleim sem nyomtak ebbe az irányba – de mire észbe kaptam, már színésznőként dolgoztam. Örülök, hogy így alakult, mert rendkívül élvezem, és sikerélményem van benne. Nagyon különleges munka: nincs két egyforma nap, sokféle emberhez kapcsolódhatok, mások lelkivilágát elemezhetem, emellett olyan transzformációkat és lélekállapotokat élhetek meg a színpadon, amikre civilként nem hiszem, hogy lenne lehetőségem. Hálás vagyok, hogy így alakult az életem.

Szívügyed a környezetvédelem és a fenntarthatóság. Klímanagykövetként mi inspirál a munkádban?

Hatalmas szeretet és tisztelet van a szívemben a természet iránt, amire élő entitásként tekintek. Minden embert, állatot és növényt egyformán tisztelek, a zöld aktivizmus pedig nálam érzelmi alapú, ez gyerekkorom óta így van. Félig vidéken nőttem fel, volt szedresünk, saját erdőnk, ahol láttam, hogyan adja nekünk a természet a kincseit. Nem akarom, hogy tönkre menjen az, amit szeretek, nem akarok részt venni a természet pusztításában. Környezetvédelmi témával diplomáztam nemzetközi tanulmányok szakon az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, fontos számomra, hogy tájékozott maradjak és megtegyem, ami tőlem telik.

Mit javasolnál azoknak a nőknek, akik még keresik önmagukat?

Elsősorban azt, hogy vegyék kezükbe az irányítást, és ne a környezetük visszajelzésében vagy mások véleményében, hanem saját magukban keressék az önigazolást. Ha valaki elégedett azzal, amit véghez vitt, akkor az úgy jó, ahogyan van. Bármit csinálunk, mindig lesznek olyanok, akiknek tetszik, de olyanok is, akiknek nem – nagyon sok energiát felemészt, ha állandóan ezzel foglalkozunk. Ma már nőként abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem kell szigorú társadalmi elvárásoknak megfelelnünk, és sokkal szabadabban dönthetünk a saját életünkről, mint akár 50 évvel ezelőtt. Persze a szabadság néha ijesztőnek tűnhet, de ki kell használni. Fontosnak tartom azt is, hogy mi nők a rivalizálás helyett inkább kapcsolódjunk egymáshoz, mert ez rengeteg erőt tud adni.

Kik a példaképeid? Vannak esetleg olyan nők az életedben, akikre felnézel?

Az utóbbi időben arcjógával is foglalkozom, amit nemrég elkezdtem tanítani is, mindezt pedig a módszer feltalálójának és kifejlesztőjének, Fumiko Takatsu-nak köszönhetem, személyesen tőle tanultam. Ő az a csodanő, akitől az utóbbi néhány évben a leginkább inspirált.

SZAVAZZ DÖBRÖSI LAURÁRA ITT!

Leadfotó: Femcafe