Normális vagy beteges, ha még mindig a gyerekkori plüssöddel alszol?

Mi van, ha a legjobb öngondoskodási tippek már a kezünkben vannak – hiszen ezeket tanítjuk a gyerekeinknek is? Ha néha kölcsönveszünk egy-egy praktikát az ő rutinjukból, a felnőtt napok is harmonikusabbak lehetnek.
Vissza a gyökerekhez
Gyerekként sokan ragaszkodtunk egy kedvenc plüssállathoz, amely esténként hűséges társunkként szolgált az elalvásnál. Nem csupán egy játék volt számunkra, hanem egyfajta biztonsági háló, amely segített megnyugodni egy hosszú nap után, enyhítette a félelmeinket, és megadta azt a komfortérzetet, amelyre szükségünk volt ahhoz, hogy békésen álomba merüljünk. Ezek a puha kis barátok sokszor elkísértek bennünket utazásainkra, betegségeink idején vagy nehéz pillanatokban, amikor egy ölelésük megnyugvást hozott.
Ahogy azonban felnőtté váltunk, sokan úgy gondoltuk, hogy eljött az idő, hogy búcsút mondjunk ezeknek a gyerekkori tárgyaknak. Sokan elraktuk őket egy doboz mélyére, mások pedig elajándékozták vagy egyszerűen kidobták őket, mert azt hittük, hogy a felnőtt lét része az efféle „gyerekes” dolgoktól való megválás. De vajon valóban helyesen tettük? Mi van, ha ezek a szeretett plüssök nem csupán a gyermekkorunkhoz tartoztak, hanem felnőttként is hasznunkra válhatnának? Vannak olyan gyerekkori szokások, amelyeket érdemes újra alkalmazni, ugyanis meglepően sok pozitív hatással bírhatnak.
Kattints a galériára!