A 90-es évek Magyarországán a gyalogátkelőhelyek megközelítése során a legtöbb autós a saját belátása szerint járt el. Ha a gyalogos éppen elindult, akkor többnyire megálltak, de ha csak a járda szélén várakozott, az autósok nagy része egyszerűen továbbhajtott. Jogilag ugyanis csak akkor volt kötelező elsőbbséget adni a gyalogosnak, ha az már megkezdte az átkelést, ez a gyakorlat azonban rengeteg veszélyt hordozott magában, és súlyos balesetekhez vezetett. 2010-től jelentősen szigorodott a KRESZ ezen pontja: az autósnak nemcsak akkor kell megállnia, ha a gyalogos már rálép a zebrára, hanem akkor is, ha egyértelműen szándékát jelzi az átkelésre. Ez a „gyalogos szándékának felismerése” elvileg azt jelenti, hogy ha valaki a zebránál áll és körülnéz, az autósnak lassítania kell és meg kell adnia az elsőbbséget. Ez a változtatás az európai gyakorlathoz való igazodást szolgálta, és célja, hogy csökkentse a gyalogosgázolások számát. Ma, ha valaki nem ad elsőbbséget a zebránál, akár 100.000 forintos bírságot is kaphat, és 8 büntetőponttal is sújthatják. Kiemelt közlekedési szabálysértésnek számít tehát, és egyre több helyen telepítenek olyan kamerás rendszereket, amelyek automatikusan rögzítik az ilyen mulasztásokat. A múltban tehát talán még „belefért”, de ma már a gyalogos elsőbbsége nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelesség is.
Fotó: Pinterest
A 90-es évek Magyarországán a gyalogátkelőhelyek megközelítése során a legtöbb autós a saját belátása szerint járt el. Ha a gyalogos éppen elindult, akkor többnyire megálltak, de ha csak a járda szélén várakozott, az autósok nagy része egyszerűen továbbhajtott. Jogilag ugyanis csak akkor volt kötelező elsőbbséget adni a gyalogosnak, ha az már megkezdte az átkelést, ez a gyakorlat azonban rengeteg veszélyt hordozott magában, és súlyos balesetekhez vezetett. 2010-től jelentősen szigorodott a KRESZ ezen pontja: az autósnak nemcsak akkor kell megállnia, ha a gyalogos már rálép a zebrára, hanem akkor is, ha egyértelműen szándékát jelzi az átkelésre. Ez a „gyalogos szándékának felismerése” elvileg azt jelenti, hogy ha valaki a zebránál áll és körülnéz, az autósnak lassítania kell és meg kell adnia az elsőbbséget. Ez a változtatás az európai gyakorlathoz való igazodást szolgálta, és célja, hogy csökkentse a gyalogosgázolások számát. Ma, ha valaki nem ad elsőbbséget a zebránál, akár 100.000 forintos bírságot is kaphat, és 8 büntetőponttal is sújthatják. Kiemelt közlekedési szabálysértésnek számít tehát, és egyre több helyen telepítenek olyan kamerás rendszereket, amelyek automatikusan rögzítik az ilyen mulasztásokat. A múltban tehát talán még „belefért”, de ma már a gyalogos elsőbbsége nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelesség is.