A szellemlányok elfeledett története, akiknek halála ezer munkás életét mentette meg

Az első világháború idején fiatal nők százai mentek dolgozni az óragyárakba, ahol sugárzó rádiumfestékkel kenték az óralapokat. Ám a rádiumlányok, – illetve szellemlányok - akik a műszakjuk után szó szerint világítottak a sötétben, szörnyű mellékhatásokat kezdtek tapasztalni. Nekik köszönhető, hogy megváltoztak az amerikai munkaügyi törvények.

Az első világháború idején fiatal nők százai mentek dolgozni az óragyárakba, ahol sugárzó rádiumfestékkel kenték az óralapokat. Ám a rádiumlányok, – illetve szellemlányok - akik a műszakjuk után szó szerint világítottak a sötétben, szörnyű mellékhatásokat kezdtek tapasztalni. Nekik köszönhető, hogy megváltoztak az amerikai munkaügyi törvények.

1917. április 10-én a 18 éves Grace Fryer nevű nő számlapfestőként kezdett dolgozni az Egyesült Államok Radium Corporation-nél (USRC) Orange-ban, New Jersey államban. Négy nappal azután, hogy az Egyesült Államok csatlakozott az első világháborúhoz; két katonatestvérrel Grace mindent meg akart tenni a háborús erőfeszítések érdekében. Fogalma sem volt arról, hogy új munkahelye örökre megváltoztatja az életét - és a munkavállalók jogait.

A szellemlányok

A Buzzfeed cikkéből kiderül, hogy a háború kezdetekor több száz munkásosztálybeli nő özönlött a gyárba, ahol a sötétben világító óraszámlapokat festettek rádiummal, amelyet Marie Curie fedezett fel alig 20 évvel korábban. A számlapfestés "a szegény dolgozó lányok elitmunkája" volt. Az átlagos gyári munka több mint háromszorosát fizette. Sokan közülük tizenévesek voltak és kis kezeikkel tökéletesen alkalmasak a művészi munkára. Barátaik és családi kapcsolataikon keresztül hallottak a munkahely vonzerejéről és gyakran egész családok dolgoztak egymás mellett a gyárban.

A rádium fényessége része volt a vonzerejének, és a számlapfestőket hamarosan "szellemlányoknak" ismerték el nevezték, ugyanis mire befejezték műszakukat, maguk is világítottak a sötétben. A legtöbbet hozták ki a juttatásból, és szép ruhákat viseltek, hogy éjszaka ragyogjanak a táncházakban, sőt még rádiumot is kentek a fogaikra, hogy mosolyuk ellenállhatatlan legyen.

Grace és kollégái követték azt a technikát, amelyet az apró számlapok megfestéséhez tanítottak nekik: a szájukba kellett venniük az ecsetet, hogy hegyes legyen a vége. Így a lányok minden alkalommal, amikor a szájukhoz emelték az ecseteket, lenyeltek egy kis izzó zöld festéket is, amire a feletteseik azt mondták nem baj, legfeljebb „egy kicsit kipirulnak” tőle.

Lapozz tovább, a cikk folytatódik!

leadkép: instagram

Oldalak