Ezért más alakú a repülőgépek ablaka – egy tragédia áll a háttérben

A repülőgépek ablakai annyira természetes részei az utazásnak, hogy valószínűleg a legtöbben sosem gondolkodnak el rajta, miért pont ilyen alakúak. Beszállunk, leülünk az ablak mellé, nézzük a felhőket, fotózunk egy szárnyas képet az Instagramra, aztán nagyjából ennyi. Pedig az, hogy ma a legtöbb utasszállító gépen lekerekített sarkú, ovális vagy kerekded ablakokat látsz, egyáltalán nem esztétikai döntés – hanem egy nagyon komoly tanulság következménye.

A repülésben néha a forma tényleg élet-halál kérdés

A repülőgép-tervezés világa kívülről nézve könnyen tűnhet úgy, mintha minden a sebességről, a hajtóművekről vagy a szárnyak aerodinamikájáról szólna. Pedig legalább ennyire fontosak azok az apróbbnak tűnő részletek is, amelyek első ránézésre szinte jelentéktelenek. Egy ülés elhelyezése, egy ajtó zárszerkezete, a kabinnyomás kezelése vagy épp az ablak formája – mind olyan tényező, amelyek mögött hosszú évtizedek tapasztalata, kísérletezése és olykor tragédiákból levont tanulságai állnak.

A repülőgépek korai korszakában az utasszállítók tervezése még messze nem volt olyan kiforrott, mint ma. Az 1950-es években a repülés elképesztő tempóban fejlődött, az iparág igyekezett minél gyorsabb, modernebb és kényelmesebb gépeket alkotni. Ekkoriban jelentek meg az első sugárhajtású utasszállítók is, amelyek teljesen új korszakot nyitottak a légi közlekedésben. A technológiai ugrás azonban együtt járt azzal is, hogy bizonyos tervezési hibák csak a gyakorlatban, a legrosszabb forgatókönyv szerint derültek ki.

Ha kíváncsi vagy, melyik tragédia változtatta meg örökre a repülőgépek ablakait, és pontosan miért biztonságosabbak a lekerekített formák, a galériában mutatjuk a hátteret.

Régen voltak szögletes repülőablakok – és ez komoly hibának bizonyult Az 1950-es évek elején a brit de Havilland Comet volt az első kereskedelmi sugárhajtású utasszállító repülőgép, amely forradalminak számított a maga korában. A Comet gépeken azonban még szögletes, éles sarkú ablakokat alkalmaztak. Ez akkor még nem tűnt problémásnak, később viszont kiderült, hogy épp ezek a sarkok okozhatnak súlyos szerkezeti gondokat. A nagy magasságban fellépő ismétlődő nyomásváltozások miatt az ablakok sarkainál a fém szerkezetben fokozott feszültség koncentrálódott, ami apró repedések kialakulásához vezethetett. Ezek a repedések idővel továbbterjedtek, és végül katasztrofális szerkezeti meghibásodást okozhattak.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: 123RF