Transzzsírokról hitelesen - A Magyar Tudományos Akadémia doktora válaszol

A transzzsírsavak túlzott fogyasztása komoly kockázati tényezőt jelent a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából. Az élettani hatásokra és a prevenciós lehetőségekre vonatkozó kérdésekre Prof. Császár Albert belgyógyász, a Magyar Tudományos Akadémia doktora válaszolt.

A transzzsírsavak túlzott fogyasztása milyen káros élettani hatással jár?

A transzzsírsavak jelentős mértékben növelik a vérben a káros koleszterin, azaz az LDL-(rossz)koleszterin szintjét, amely a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik legfőbb veszaélyeztető tényezője. Emellett a véralvadási folyamatokat is kóros irányba befolyásolják, amely következtében fokozott vérrögösödési hajlam alakul ki. Léteznek olyan adatok is, melyek szerint a kóros transzzsírsav fogyasztás akár egy negyedével is növelheti a szív- és érrendszeri kockázat nagyságát. Másrészről a szervezet regenerálódását is hátráltatják, mivel bizonyos sejtek szaporodását gátolják.

A koleszterinszint negatív változásai milyen betegségekhez vezethetnek?

A károsan magas koleszterinszint az erekben koleszterin lerakódást idéz elő, amely helyileg gyulladásos reakciót vált ki, és rövid idő, akár pár év alatt is már súlyos, maradandó roncsolást hoz létre az erek belfelületén. Az így keletkezett érfali sérülésnél vérrögösödés alakulhat ki, amely az ott lévő ütőér nyílásának teljes elzáródását, így szívinfarktust, vagy agyi infarktust okozhat. A sokszor kialakuló érsérülések részben hegesedéssel gyógyulnak, amelyek viszont beszűkítik az érfalat, így súlyos oxigénhiány jelentkezik az adott ér ellátási területein.

Mekkora problémát jelentenek ma Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek?

A hazai legfrissebb adatok szerint az évi közel 130.000 haláleset megoszlását tekintve a szív- és érrendszeri betegségek vezető helyen találhatók, azaz 40-50%-os a részesedésük. Ez messze meghaladja a daganatok 20-30%-os oki szerepét. Lényeges, hogy ma már a nők esetében is a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentik a vezető halálokot.

Hány embert érintenek a kardiovaszkuláris megbetegedések évente Magyarországon?

A hazánkban folyó legfrissebb, átfogó egészségvédelmi szűrőprogram 2011-12-es adatai szerint a lakosság teljes spektrumára vonatkozóan a kardiovaszkuláris megbetegedések alapjául szolgáló fő veszélyeztető tényezők közül a magas vérnyomás 52%, a magas koleszterin szint 43%-os előfordulást mutat, míg a kórosan nagy testzsír százalék 45%-os átlagos gyakoriságú. Természetesen az életkor előrehaladtával egyre inkább kialakulnak ezek az eltérések, azaz az 55-60 év fölötti életkorban már szinte 80-90%-os a jelenlétük. A dohányzás pedig az átlaglakosság 25%-át érinti. Elképzelhetjük tehát, hogy a 40-45 év évnél idősebbek körében legalább 2-3 rizikófaktor előfordul, így közel minden harmadik embernél ez a veszélyeztetettség valószínűleg fennáll.

A transzzsírok túlfogyasztása mellett milyen más rizikófaktorok befolyásolják a kardiovaszkuláris betegségek kialakulását?

A transzzsírok mellett a jelentős fokú zsírfogyasztás jelent veszélyt, különösen az állati eredetűek. A minőség mellett természetesen a mennyiség is számít, azaz a napi túlzott kalóriabevitel jelent komoly kockázatot a táplálkozási oldalról. Az előbbiekben volt szó a dohányzás, a magas koleszterinszint kérdéséről, és itt kell megemlíteni a következő 10-20 év „legsúlyosabb járványát”, a cukorbetegséget, amely szinte feltartóztatatlanul terjed a világon és nálunk is, és ennek hátterében ugyancsak a helytelen táplálkozás áll.

Milyen határértékek vonatkoznak a transzzsírok bevitelére?

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet ajánlása szerint a transzzsírsav felvétel ne legyen több, mint a napi táplálék 1 energiaszázaléka. Ez lényegében azt jelenti, hogy a napi 1-2 gramm mennyiség fogyasztásánál – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint is - nem keletkezik szív- és érrendszeri károsodás.

A médiában több helyen is az jelent meg, hogy a margarinok számítanak a transzzsírok fő forrásának, ugyanakkor a nemzetközi és hazai táplálkozási ajánlásokat megfogalmazó szervezetek (pl: WHO, OÉTI) többsége a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése érdekében pont a margarinokat ajánlja fogyasztásra. Ezek szerint tévhit, hogy a margarinok sok transzzsírsavat tartalmaznak?

Nagyon régóta nem igaz már, hogy a margarinok sok transzzsírsavat tartalmaznak. Kétségtelen, hogy a margarin gyártás kezdeti lépéseinél alkalmazott hidrogénezési eljárások során keletkeztek transzzsírsavak, de éppen ezért ezt megszűntették. Régóta már egyéb növényi zsírok hozzáadása révén érik el a margarin szilárd állapotát, így a transzzsírsavak mennyisége még az 1%-ot sem haladja meg, és így nem is szerepelnek a márkázott margarinok semmilyen „tiltó listán”! Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a margarinok nem hogy nem károsak, hanem az új fejlesztések révén a bennük található telítetlen zsírok nagy mennyisége révén (omega-3 zsírsav) hozzájárulnak a szív- és érrendszeri egészség megőrzéséhez. Sőt léteznek olyan margarinok is, amelyeknek növényi szterin összetevőjük a bélben történő koleszterin felszívódást mérsékeli, ezáltal akár 10%-al csökkenhet a vér koleszterin szintje, mint ez a hivatalos orvosi kezelési ajánlásokban is megtalálható.

Forrás: unilever.hu