Elkezdtünk rettegni a sózástól, de néhány influenszer hatalmas badarságot terjeszt

Van itt néhány félreértés a sóval kapcsolatban, és ezt az influenszerek el is kezdték meglovagolni, csak az a baj, hogy hibásan.
Nincs só, nincs party
A só, vagyis a nátrium-klorid, az egyik legősibb fűszer, amelyet az emberiség használ. Már az ókori civilizációk is ismerték és nagy becsben tartották, nemcsak ízesítőként, hanem tartósítószerként is. A só ugyanis képes megakadályozni a baktériumok szaporodását, így hosszabb ideig frissen tartja az ételeket. Ez különösen fontos volt azokban az időkben, amikor még nem léteztek hűtőszekrények.
Az ízesítés szempontjából a só kiemelkedő szerepet játszik: fokozza az ízeket, kiemeli az ételek természetes aromáit, és kiegyensúlyozza az ízérzékelést. A sós íz az egyik alapíz, amelyet az emberi nyelv képes érzékelni.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint egy felnőtt ember napi sóbevitele ne haladja meg az 5 grammot, ami körülbelül egy teáskanálnyi mennyiségnek felel meg. Ez az érték azonban nemcsak az asztali sózást foglalja magában, hanem az ételekben természetesen előforduló, illetve a feldolgozott élelmiszerekben rejtett sót is.
A modern táplálkozás egyik legnagyobb kihívása éppen az, hogy a sóbevitel gyakran észrevétlenül meghaladja az ajánlott mennyiséget. A feldolgozott élelmiszerek – mint például a konzervek, felvágottak, sajtok, gyorsételek – jelentős mennyiségű sót tartalmaznak, amelyet nem mindig érzékelünk.
Az influenszerek is igyekeznek felhívni a figyelmet arra, hogy a só hatalmas gondokat okoznak, de egy hatalmas badarságot is elkezdtek terjeszteni. Mi ez pontosan, és miért veszélyes, azt a galériánkban megmutatjuk!































