Az óraátállítás után ezért csökken le drámaian az energiád

A hosszú hétvégén valószínűleg a legtöbben igyekeztek kialudni magukat, azonban a többség mégis úgy érzi ilyenkor, hogy energiát vesztett.

Tovább piszkáljuk az órát, és meg kell kezdődnie az átállásnak, ami nem könnyű a fiatal szervezet számára sem

Az óraátállítás története hosszú időre nyúlik vissza. Az első világháború idején Németország vezette be először országos szinten, majd a gyakorlat gyorsan elterjedt Európában és Észak-Amerikában is.

Magyarországon is többször megszüntették és újra bevezették, a legutóbbi stabil rendszer 1980 óta van érvényben. A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, míg a téli október utolsó vasárnapján. Idén ez október 26-ra esett, így vasárnap hajnalban hajnali 3 óráról 2 órára kellett visszaállítani az órákat.

Az Európai Bizottság már 2018-ban javaslatot tett az óraátállítás eltörlésére, és Jean-Claude Juncker akkori elnök azt ígérte, hogy másfél éven belül megszűnik a gyakorlat. A tagállamok azonban nem tudtak megegyezni abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítást tartsák meg véglegesen. Ez még mindig tolódik, az emberek pedig egyre dühösebbek.

Nem csoda, mivel ez egy komoly biológiai kihívás. A belső óránk, az úgynevezett cirkadián ritmus nem képes azonnal alkalmazkodni a mesterséges időugráshoz. Mit tehetünk ellene, azt a galériánkban megmutatjuk!

Bár az őszi átállás elvileg „ajándékóra”, hiszen egy órával többet alhatunk, a valóságban sokan mégis fáradtabban, nyűgösebben ébrednek. Ennek oka, hogy a szervezetünk nem az órához, hanem a fényhez és a hormonális ciklusokhoz igazodik. A melatonin, vagyis az alvást segítő hormon termelése például a sötétség hatására indul be, így ha hirtelen korábban sötétedik, az egész hormonháztartásunk kibillenhet.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: 123RF