Hogy kerültem ide?

Velem csakis jó dolgok történhetnek!

Két hónap volt az indulásig, addig el kellett intézni mindent. Útlevél, védőoltások, éves szűrővizsgálatok, repjegy-vásárlás, vízumigénylés, pénzváltás, albérlet, minden jött sorban. És néha belém mart a kétség. Mi van, ha ez az egész nem is igaz. Ha rossz lesz, ha megfázunk, ha tüdőgyulladást kapunk, ha éhen halunk, ha valaki leüt, ha vízbe fulladunk, elgázolnak, erőszakot követnek el, szánkba nyomnak egy marihuánás cigarettát és májgyulladást kapunk egy sterilizálatlan fecskendőtől. Ilyenkor mindig jött egy lökés. Hogy ez az egész nem véletlen. Hol az, hogy az öcsém épp albérletet keresett, így oda tudott költözni az enyémbe, hol az, hogy egy barátnőmön keresztül tudtam olcsón pénzt váltani. Apró kis puzzle darabok. Csak hátrébb kell állni két lépéssel és onnan nézni. Véletlen alakultak így a dolgok? Aligha. Ha az egész világ összeesküdött ellenünk, előfordulhat, hogy… Ugyan! Jöjjenek a jó dolgok, a rosszakban már régóta nem hiszek. A Moleskinem első lapjára évekkel ezelőtt felírtam: Velem csakis jó dolgok történhetnek! Ebben hiszek azóta is. A körülöttem lévő világ olyan, amilyennek látni akarom. Amilyen én vagyok. Amilyenek a gondolataim.

Fotó: covingtontravel.com