Lifestyle

Apa lettem!

Mi lehet a baj?

Pár óra múlva megvolt az eredmény. Nagyon magas a fehérvérsejtek száma. Valszeg fertőzés. Viszont a másik eredmény, ami kifejezetten a testben lévő bármilyen fertőzésre vagy gyulladásra utal az negatív. Kedves apuka, elkezdenénk egy antibiotikum kúrát, hogy lemenjen a fehérvérsejtek száma. És mivel nem mutat fertőzést a véreredmény, ezért mintát vennénk a gyerek agyvizéből.

Mi? Mi a fax? De mér??? - Mert ha az agyában van valami elváltozás vagy rendellenesség, akkor abból kimutatható, és így a lehető leggyorsabban el tudjuk kezdeni a célirányos kezelést. Beleegyezik? - Van más választásom? Csak ne bénuljon le!

Ezt a mintát a gerinc mellett futó kis csatornából szokás levenni. A felnőtteknél is macerás, mert olyan vékony az a csatorna, nemhogy egy 56 cm-es csecsemőnél. 20 perc múlva hozták a gyereket, és mondták, hogy nem sikerült. Olyan kicsi, hogy nem találták el, pedig kétszer is próbálták. De jófej vagy. Kétszer is? Ez nagyszerű. Biztosan el tudod képzelni, milyen monológ futott közben a fejemben. Viszont mondott valami érdekeset, az amúgy tényleg nagyon kedves doktornő. Ezt ők abszolút jó jelnek veszik. Ugyanis, ha valami komoly baj van, mondjuk fertőzés lenne a kis koponyájában, akkor ez a folyadék megnőne. Olyan túlnyomás lenne elvileg ezekben a kis csatornákban, hogyha egy kicsit is eltalálnák egy tűvel, azonnal spriccelni kezdene ez a folyadék. De nem így történt.

Eljött a tíz óra, a tizenegy. Lassan éjfél, és még mindig ott ülök a kis ágya mellett. A nővérkék igazán kedvesek voltak. De komolyan. Kb. félóránként ránéztek, ellenőrizték, hogy minden rendben van-e. Én meg közben beszélgettem egy másik csecsemő anyukájával, egy roma lánnyal. Mondta, hogy ők már napok óta itt vannak, és higgyem el, hogy itt tényleg jók az orvosok, az ápolók. Minden rendben lesz. Nagyon kedves volt, tartotta bennem a lelket. Mivel nem volt ágy, csak egy fotel és rettenetesen fáradt voltam, sorra kértek, hogy menjek haza. Előbb ez a csaj, aztán a nővérek. Míg végül az ügyeletes főnővér azt mondta, hogy ha nem pihenek, nem lesz, aki hozza két-három óránként az anyatejet a másik kórházból. Mármint Juliskától. Álltam az ágya fölött, néztem, ahogyan alszik, és azon gondolkodtam, hogy milyen apa is vagyok én?! Hogy lehetek ilyen, hogy itt fekszik egyedül, védtelenül, távol az anyukájától, és még én is le akarok lépni! Milyen ember vagyok én.

De végül meggyőzött a gondolat, hogy ha nem pihenek, nem lesz, aki hozza az anyatejet és csak tápszert kap a gyerek. Így fájó szívvel, de hazamentem. Tudtam, hogy a gyermekem biztonságban van. Szakemberek vigyáznak rá, így semmi baja sem lehet. Otthon beestem az ágyba és ugyanabban a pózban ébredtem reggel. Teljesen kivoltam. Testileg és lelkileg egyaránt. Reggel első utam Juliskához vezetett. Kb. 9 lehetett. Végül, nem is tejet vittem, hanem magát a páromat! Bár elég sok várakozás után, de átmenetileg kiengedték. Azzal a feltétellel, hogy este 7ig vissza kell vinnem. Szegénykém még alig bírt járni, de nagyon örült, hogy láthatja a babáját. Neki sem lehetett könnyű. Egyedül, a kórteremben idegen anyukákkal, akik mind láthatták az újszülött gyermekeiket, csak ő nem. El sem tudom képzelni, mit élhetett át. Közben pedig nyilván fájdalmai voltak, de nem beszéltünk róla. Csak a gyerekről tudtunk.

Szóval átmentünk a másik kórházba. Kis unszolásra megvolt az első igazi szoptatás, ami már önmagában is sikerélmény. Közben sorra jöttek az eredmények. Hasi ultrahang negatív. Fej ultrahang negatív. A fejlődésneurológus sem talált semmi rendellenességet, szemfenék vizsgálat negatív… Szóval látszott, hogy a pici egészséges, az antibiotikumra is jól reagált, a fehérvérsejt száma is csökkent, még ugyan nem tökéletes, de sokkal jobb. Már csak egy komolyabb vizsgálat volt hátra, az EEG. Az elektroenkefalográfia egy olyan, beavatkozást nem igénylő vizsgálat, ami az agy elektromos tevékenységét hivatott megmutatni. A gép segítségével jól kimutatható az agy normál vagy rendellenes működése. Másnap ez a vizsgálat is megvolt, ez is negatív lett. Mindent egybevetve nagyszerű hír, hogy az összes vizsgálati eredmény negatív, vagyis a gyermekünk egészséges.

Azonban ami miatt ide szállították, az a fura rángatózás, az továbbra is fönnállt. Már az első éjszaka is láttam. Készítettem róla videót. Többször is, az ottlétünk alatt. Ezekkel a videókkal fölkerestem előbb az ügyeletes gyermekorvost, dr. Fodor Annát, aki egy igazi tünemény, minden hülye kérdésemre türelemmel és érthetően válaszolt, nem dobálózott olyan latin és orvosi kifejezésekkel, amiket természetesen nem értek. Majd fölkerestem dr. Balogh Lídiát, a csecsemőosztály vezetőjét, akinek szintén megmutattam a videót, azt mondta, hogy az egyik unokája (a hat közül) szintén produkált ilyen típusú rángásokat, de három hónapos korára kinőtte. Végül elküldtek dr. Farkas Viktorhoz, a Csecsemő- és Gyermekneurológiai Osztály Vezetőjéhez, aki az EEG vizsgálatot végezte, hogy ő is szakértse meg a kis videóimat. Azt mondta, hogy ez… ez… csupán alvás közbeni myoclonus. De a vizsgálati eredménye negatív lett, tehát biztosan nem epilepsziás.

Azt se tudtam, hogy arra is vizsgálták! Mindegy is, mert a pici egészséges. Ezt az alvási myoclonust, vagyis önkéntelen izomrángást már többször hallottuk, amíg a klinikán voltunk. De azt senki nem tudta, hogy miért van, mi váltja ki, meddig tart, ez normális-e. És itt vissza is kanyarodnék a Dévény Alapítványhoz. Amikor erről beszéltem az orvosokkal, hogy mit gondolnak erről a módszerről, illetve ajánlják-e, a legtöbben csak komolytalan dolognak tartották. Én azonban úgy véltem, hogy mindenképp elmegyünk. Pláne, hogy nem csak Zoli, hanem később a színházban Bencze Ilona művésznő is a lelkemre kötötte, hogy mindenképpen vigyük el Panni nénihez Lacikát. Nemcsak azért mert közel negyven éves barátság fűzi őket össze, hanem mert a módszere pont az oxigénhiányos babák habilitáció/rehabilitációjával foglalkozik. Azonnal föl is hívta és elmesélte neki a helyzetünket. Addigra már, Zoli barátomnak köszönhetően volt időpontunk.

Oldalak

Lifestyle
Sztárok
Szinte kötelező program volt a magyarok életében hétvégente a tévé elé ülni és Már megint Malcolmot nézni. Az egykor cuki kisfiú szívdöglesztő pasivá érett Frankie Muniz, aki meglepő karriert...
Sztárok
A műsorvezető jövőre ünnepli majd 70. születésnapját, és bár jelenleg egyedülálló, örülne, ha ismét betoppanna életébe a szerelem.
Sztárok
A világhírű előadóművész szinte teljesen elzárkózott a külvilágtól, miután kiderült, hogy stiff-person szindrómában szenved.