Amikor anyának és apának különös kényszerei vannak

„Életem, miért tekered palacsintába Lölőt?”

Mielőtt teljes lelkiismeret-furdalásom lenne amiatt, hogy szegény férjem kibeszélem, bevallom, nekem is vannak furcsaságaim. Lölő születése után jó pár hónapig a vasalandó ruhák látványa borzasztott el, ezért, ha kellett, ha nem, vasaltam. Pedig ez az egyetlen olyan házimunka, amit utálok. De tényleg. Most mosogatásparám van, egyetlen koszos sem tányér sem kerülhet át másnapra. Szóval, ezek. Meg, amit a férjem mond. Szerinte nekem mániám lett, hogy Lölőt palacsintába tekerem alváskor. Pedig csak arról van szó, hogy amikor Lölőre terítem a takaróját, oldalt a kis testéhez (egy kicsit alá) nyomkodom minden oldalról. De most komolyan: te nem így csinálnád?

Amúgy rólam most többet ne is beszéljünk, jó?
(Aztán majd egyszer csak jön a férjem, és megint ír egy bejegyzést helyettem.) :)

Sapka, body, kendő – minden jöhet!

És akkor már a kicsi Lölőt se hagyjuk ki a sorból, aki ugyan még igen fiatal, de már most vannak nagyon édes „mániái”. Nagy szenvedélye a pakolás. Egész nap. Ugye, ott vannak például a hűtőmágnesek…

Ha valami eltűnik, általában két helyen kell keresnünk: Lölő ruhásszekrényében vagy a szennyestartóban. Utóbbiban már megtaláltam a telefonom, az órám, Lölő ivópoharát, a távirányítót, és csak az isteni gondviselésnek köszönhető, hogy a forgalmit nem mostam ki a macimintás pólójával.

Aztán: a mikró nem maradhat nyitva, ahogyan a fürdőszoba ajtajának is, nincs mese, zárva kell lennie. A banán csak úgy „evődik meg”, ha ő húzza le a héját, és az sem mindegy, milyen kanállal fogunk hozzá a leveshez. Az előke (nálunk szakállka a neve) levételét azonnal az etetőszék öve kioldásának kell követnie.

Ja, és a fejfedők! Lölőnek aztán mindegy, mi, csak legyen a fejére kötve valami: egy body, egy kendő, egy sapka, egy sál, apa pólója, konyharuha vagy csipketerítő.

Buggyant egy család, mi? :)

Ezt is ajánljuk:

Nem hiszed, hogy már egy 14 hónapos csemete is ki tud babrálni az anyukájával? Akkor csak olvasd el ezt a bejegyzést!

Fotók: barizsuzsi