Így lesz apából egy napra anya

Bele a közepébe!

Reggel egy gyors ébredés, Zsuzsi azzal keltett, hogy nagyon nincs jól és kirohant a mosdóba. Szegény a délelőttöt ott is töltötte. Lölő felsírt (nem kell vekker), beindult a nap. Egy kis kacagás a gyermekkel, aztán pelenkacsere kacagással, aztán irány a nappali és a játszóház. Aztán jött a gyors választ váró kérdés, például az, hogy hova tegyem Lölőt, amíg összerakom a szivacsokat és a karámot kinyitom. Rövid töprengés után letettem a csemetét az első szivacsra, rekord sebességgel összepattintottam az elemeket, és már állt is a vidámpark. Első feladat: pipa. A probléma akkor kezdődött, amikor kb. fél óra múlva éktelen sírás kerekedett, oka ismeretlen. Baba fel, sírás el. Baba letesz, sírás elkezd. Ez így ment fél 10-ig, amikor nekiláttam elkészíteni Lölő tízóraiját. Előtte mosogatás, minden babaholmi leforrázása, majd az alma feldolgozása és tálalása. 20 perc előkészület, 8 perc étkezés. Persze ettől nem leszek ideges, boldog vagyok, hogy táplálhatom a gyermekem, ilyenkor igazán kivirulok. Aztán jöhet a szokásos alvás. Illetve csak jöhetne, de ma apa itthon van, ami annyira izgi, hogy nem alszik el Lölő, inkább sír. Belül apa is. Kicsit leülne már, hogy kikapcsolódásképp megnézze a céges emaileket. És még nincs dél! Mi lesz még?