10+1 dolog, ami még a legtökéletesebb anyukát is tökéletlenné teszi

5. Fogkefe máshol
Lölő aludt délután, én pedig a konyhában kezdtem pakolászni egy kicsit. Elmostam a mosogatóba tett poharakat, letöröltem a pultot, a tűzhelyen lévő néhány pöttyöt is lesikáltam – csupa-csupa fontos dolog. Természetesen ezúttal sem volt másként: gondolkodtam a nagy semmin. Jó, talán annyi volt a fejemben, hogy húúúú, de ennék egy jégrémet. Mondjuk, málnásat. Ebből a nagy elmélyülésből lett aztán egy nagy meglepetés: egy fogkefe a kések között. Kizárásos alapon, az enyém. És az a legmegdöbbentőbb, hogy a reggeli száguldásban nekem ez olyan marha természetes mozdulat volt. Csak épp két helyiséggel odébb. Szerencsére azzal még nem kentem vajas kenyeret. Talán legközelebb…
6. Séta felemás cipőben
Biztosan veled is előfordult már, hogy papucsban indultál el dolgozni (én is fordultam már vissza a zebrától). De! Vajon arról az anyukáról feltételeznék-e azt, hogy normális, aki felemás cipőben tologatja a kisbabáját? Még jó, hogy a liftnél észrevettem, hogy az eszméletlenül színes nadrágom és a piros cipőm mellett nem stimmel valami. A másik cipő, ami kék és tök más. Kék cipő le, piros pár fel, összhang oké, anyukán semmi kétségbeejtő. És a tökéletes anyuka emelt fővel vonul az utcán a gyermekével…
7. Mezítláb, amikor pont nem kéne
A másik lábbelis sztori… Ismered, gondolom, a hordozókendőt. Ha nem használod vagy használtad, tuti, láttál már olyan kis lurkóhurcoló puttonyt. Nekem is van, szeretjük. Lölő is. Hiszen tudod is, erről már írtam korábban.
Eddig kétfélét használtam: az egyik rugalmas kendő volt, amit különböző módszerekkel lehet megkötni, hogy használatba tudd venni. Nemrégiben áttértünk a karikás kendőre, ami felkötésével egy kicsit hamarabb lehet végezni, és nem annyira sülünk meg benne, mint a másikban. (Hozzáteszem, mindkettő remek találmány, tényleg.) Egyben viszont hasonlítanak: abban, hogyha felkötöm és Lölőt is beleköltöztetem, biztos, hogy észreveszem, mezítláb vagyok. Magyarul, ha az aktuális ruhádhoz nem passzol egyetlen beledugós cipő vagy papucs sem, szívás. Mert cipőt húzni nem lehet csak úgy egy csodálatosan szép zsebibabával a testeden. Lölő ki, kendő le, cipő fel, kendő fel, Lölő be, és már indulhatunk is! Nem sok idő, pláne, ha közben már a víz is ömlik rólad…
























