Ez az ártalmatlannak tűnő szokás butábbá tesz: mind csináljuk nap mint nap, pedig nem kellene
Van egy olyan apró, szinte mindenki által végzett napi szokás, amelyről a tudomány már kimutatta, hogy hosszú távon rontja a szellemi teljesítményt.
Mindennapi rutinjaink árnyoldalai
Az emberi élet tele van berögződött szokásokkal, amelyeket gondolkodás nélkül végzünk nap mint nap. Megvan a reggeli kávé, a sietős reggeli, a munkába indulás előtti apró rituálék sora, és közben sokszor észre sem vesszük, hogy ezek a mozdulatok hogyan hatnak ránk hosszabb távon. Vannak szokások, amelyek valóban hasznosak, például segítik az éberséget vagy a koncentrációt, ám akadnak olyanok is, amelyek első pillantásra teljesen ártalmatlannak tűnnek, mégis komoly következményekkel járhatnak. A tudósok egyre gyakrabban vizsgálják, hogyan befolyásolja a modern életvitel az emberi agyat, és sokszor egészen meglepő összefüggésekre bukkannak. Előfordul, hogy egy olyan tevékenységről derül ki a káros hatás, amelyet kifejezetten az éberség vagy a stressz levezetése miatt építettünk a napjainkba. Az agy azonban érzékeny szerv, amelyet a legapróbb szokások is befolyásolnak, és nem mindig a javára. Ezért is különösen megdöbbentő, amikor egy olyan egyszerű, hétköznapi cselekedetről kiderül, hogy valójában tompítja a szellemi teljesítményt.
Lapozz!
A szokás, amely alattomosan butít
A tudományos vizsgálatok szerint a rágógumizás, amit sokan a friss lehelet vagy a koncentráció megőrzése érdekében űznek, valójában az ellenkező hatást válthatja ki. Több kutatás is kimutatta, hogy a rendszeres, főleg édesítőszerekkel teli rágógumi fogyasztása ronthatja a figyelmet és a memóriát. Bár rövid távon a rágás serkentheti az agyi véráramlást, hosszabb távon éppen az állandó izommunka és az édesítőszerek hatása vezethet oda, hogy a kognitív képességek csökkennek. A mesterséges anyagok, mint például az aszpartám, bizonyítottan befolyásolják az idegrendszer működését, és egyes vizsgálatok arra utalnak, hogy a túlzott fogyasztásuk kedvezőtlen hatással lehet a neurotranszmitterek egyensúlyára. Emellett a folyamatos rágás emésztési problémákat is okozhat, például puffadást vagy fokozott gázképződést, ami szintén elvonhatja az energiát az agy működésétől. A szervezet ilyenkor nem a szellemi teljesítmény fenntartására, hanem az emésztési kellemetlenségek kezelésére összpontosít, ami közvetve szintén hozzájárulhat a butító hatáshoz. Az, amit sokan frissítő és ártalmatlan rutinak tartanak, tehát jóval károsabb, mint azt elsőre gondolnánk.
Cikkünk folytatódik, lapozz!
Amikor a rágógumi már nem játék
Nem szabad figyelmen kívül hagyni tehát, hogy a rágógumi hosszabb távú, rendszeres fogyasztása az agyi működésre is közvetett hatással van. A gyakori rágás ugyanis megváltoztatja az étkezési szokásokat is: aki sok rágógumit fogyaszt, az hajlamos kevesebb valódi ételt enni, ugyanakkor olyan anyagokat juttat a szervezetébe, amelyek gátolják bizonyos tápanyagok felszívódását. A magnézium és a kalcium hiánya például komoly hatással lehet az idegrendszer teljesítményére, így a memória és a figyelem is romolhat. Egyes kutatások arra is rámutattak, hogy a rágógumizás során az agy folyamatosan apró, ismétlődő impulzusokat kap, amelyek hosszú távon nem stimulálóak, hanem éppen ellenkezőleg: kimerítik a figyelmi rendszert. Ez a jelenség magyarázhatja, miért tapasztalnak sokan koncentrációcsökkenést vagy szellemi fáradtságot, ha egész nap rágóznak. Bár elsőre hihetetlennek tűnhet, de ez az apró, mindennapi szokás tehát olyan hatásokat vált ki, amelyek alattomosan, szinte észrevétlenül teszik tompábbá az elmét. A modern ember sokszor keresi a gyors megoldásokat a stressz levezetésére vagy az éberség megőrzésére, de a rágógumi hosszú távon éppen az ellenkezőjét eredményezi, mint amit várnánk tőle.
Oldalak
